De nem nálunk, hanem az anyaországban. „Folytatódik a szlovák térfoglalás a határ magyar oldalán. A hozzánk költözők közül többen iskolába is ide íratják a gyermekeiket. Évszázados ellentétek porladnak szét a szemünk előtt.” – írja a Heti Válasz magyarországi közéleti konzervatív hetilap.
Mosonmagyaróvár környéke a számos Pozsonyból odaköltöző szlovák miatt joggal tekinthető – legalábbis részben – a szlovák főváros agglomerációjának. A magyar házakra a megszokottól jóval magasabb árat kínáló szlovák értelmiségi fiatalok fokozatosan meghódítják a vidéket.
olvasható a cikkben.
A statisztikai adatok alapján a Magyarországon életvitelszerűen élő szlovák állampolgárok száma 2000 óta több mint ötszörösére bővült. Ma pedig már nem csak „alvóhelynek”tekintik a Duna túloldalán lévő lakásukat. Egyre kevésbé ingáznak gyermekeikkel a szlovákiai iskolákba, óvodákba. Helyette magyarországi oktatási intézményekbe adják őket.
Hogy az ezredfordulótól kezdődően és főleg 2004-től a magyar közoktatásban egyre nő a szlovák állampolgárok száma, nem újdonság. Túlnyomórészt felvidéki magyarokról volt szó. Ám a trend nemrég megváltozott.
idézi a Heti Válasz Pregi Lórántot, a Kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem földrajzi tanszékének kutatóját. Véleményét az is alátámasztja, hogy a magyar óvoodai nevelésben részt vevő szlovák állampolgárságú gyerekek 96 százaléka rendelkezik magyarországi állandó lakhellyel, és 65 százalékuk szlovák nemzetiségű.
A szlovákok határon túlra települése elsősorban Győr-Moson-Sopron megye nyugatabbi felét (Pozsony vonzáskörzete) és Borsod-Abaúj-Zemplén megyét (Kassa vonzáskörzete) érinti.
A Heti Válasz szerint a szlovák nemzetiségű lurkók magyarul tanulnak meg írni és olvasni.
fogalmaz a cikk szerzője.
Körkép.sk
Nyitókép: HVG.hu
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
