Szilvásytól Merkel piramisáig

Szilvásytól Merkel piramisáig

Jobb lenne, ha jótékony homály fedné mindörökre, ám mégiscsak érdemes kritikai vizsgálódásunk tárgylemezére helyezni a magyar politikatörténet egyik különös, bohózatba hajló epizódját. 2006-ban járunk, amikor is hatalmas vihar csapott le az augusztus 20-i tűzijáték nézőseregére, komor emlékekkel árnyalva egy amúgy sem felhőtlen év közéleti látképét. A zabolátlan égi erő tombolását akkoriban – nyilvánosan legalábbis – legmerészebben Szilvásy Péter, a kancellária vezetőjének, Szilvásy Györgynek az öccse értelmezte, miután azt állította: „szándékosan, előre megfontoltan és felkészülve létrehozott, kollektívtudat-manipuláláson keresztül kiváltott paranormál jelenség” volt. A kijelentésnek az is adott némi Harry Potter-i értelemben vett pikantériát, hogy az akkori sajtóvisszhangok rendre kiemelték: Szilvásy Péter önszorgalomból egy kormányzati tanácsadó jósdát is vezetett.

Lapunk akkori tudósításából az is kiderült, hogy „Magyarországon nem először fordul elő, hogy kormányzati szinten foglalkoznak természetfeletti jelenségek gyakorlati kérdéseivel. 1994-ben elsőként a Financial Times, később pedig más világlapok is címlapjukon adtak hírt arról, hogy a Horn-kormány honvédelmi minisztere, Keleti György szerint ufók már elkészítették Szolnok térképét.” Felvillanyozó így utólag is szembesülni azzal, hogy Verseghy Ferenc szülővárosa és a Szolnoki Olaj Kosárlabdaklub otthona a galaktikus érdeklődés homlokterébe került, még ha ez a szürke hétköznapokban nem is mutatkozik meg kimondottan látványosan.

Az ember ezt követően egy ideig dermedt várakozással figyelte, vajon végleg begyűrűzik-e a közpolitikai misztika a napi szintű szocialista ügyvitelbe is, ám szerencsére sem mágiaügyi államtitkár, sem bérlistára felvett madárjós nem jelent meg az akkori kormányzat környékén, még ha egyes döntéseik láttán utólag el is lehetne hinni, hogy a reggeli értekezleteken keletkezett kávézaccból próbálták megjósolni a helyes irányt. Az internetes zugfórumok és a lakossági ezotéria sugárzására szakosodott tévécsatornák közegéből ismerős világkép politikai képviseletét akkortájt az ember a messze nem a jelenkori plüssradikalizmusban utazó Jobbik háza táján tudta volna elképzelni. Azonban elég volt tíz évnek eltelnie, hogy onnan kapjuk a nem kívánt, összeesküvés-elméletekben és kozmikus paranoiában bővelkedő áldást, ahonnan a legkevésbé sem várnánk.

A magyar médiában komoly visszhangot kapott nemrégiben, hogy a miniszterelnökkel igen szoros barátságot ápoló Andy Vajna hitbizományává tett TV2 esti hírműsorában a magyar médiafauna mocsárlakói közé sorolható Hihetetlen Magazin szerkesztőjének útmutatásával lepleződött le Angela Merkel német kancellár, aki ezek szerint egy világuralomra törő titkos rend képviselője. Egy annyira magabiztos társaságé, amely még azt is megengedheti magának – ha hihetünk a leleplezések idézett szakértőjének –, hogy egyik prominens tagja piramis alakú kéztartással jelezze a tévészereplései során, hogy ő bizony illuminátus. Legalábbis a kormányközeli csatorna vezető műsora szerint a kilencvenes évek szakközépiskolai ballagásainak kosztümdivatját kérlelhetetlen következetességgel képviselő német kormányfő pimaszul épp ezt teszi a széles nyilvánossággal.

A TV2 ezzel megint csak szintet lépett, bár kétségkívül kellően előkészített terepen nyílt erre lehetősége. Számos példát említhetnénk ugyanis rá, hogy a jelenlegi kormány akaratából gründolt és elsősorban a habonyi kommunikációs térszerzés során létrejött médiatermékek – köztük például a Riposzt – hogyan látják el folyamatosan a szavazópolgárokat ilyen és ehhez hasonlóan sokszínű tartalmakkal. Például az említett portál spirituális tanácsadója segítségével nemrég leplezte le, hogy az 1-es villamoson elharapózott brutalitás kártékonyan ható energiáknak köszönhető, nem is beszélve az ártó szellemlények tevékenységéről. Persze ne legyünk szigorúak: alapvetően mindenkinek szíve joga hinni abban, hogy mondjuk a kerületi polgármester valójában gyíkember, vagy hogy a migránsok a földönkívüliek érdekeit szolgálják (ezt sem az ujjamból szoptam), csakhogy a fentebb említett példák mégiscsak elég aggasztó jelenségről árulkodnak. Arról, hogy a magát vállaltan konzervatívnak és kereszténynek tekintő kormány a hozzá egyértelműen kötődő nyilvánosságon keresztül egy olyan gondolkodásmódot kezd elfogadhatóvá tenni, amely a fentebb említett jelzőkkel semmiképpen sem egyeztethető össze. Olyan világértelmezési keretet legitimizál ezzel, amelyben háttérhatalmak és mágneses erővonalak határozzák meg a világpolitikai történések menetét és nem a nyilvánosság mértéktartóbb fórumain és a szakpolitika játékterében ütköztethető viták és víziók. Pedig nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy amúgy is egyre komolyabb kihívásokat jelent a jelenlegi bel- és külpolitikai változások, történések és kihívások értelmezése, különösen a már említett konzervatív és keresztény értékek mentén, azok józan és következetes képviseletét vállalva. Nyilván erősen összeesküvéselmélet-szagúnak hatna a feltételezés, hogy az új kormányzati média new age korszaka épp ezeket a racionális és kritikai alapú vitákat akarja végképp ellehetetleníteni, ám itt le is teszem gyorsan a pontot a karmikus békesség jegyében.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 06.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »