Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke vehette át 2024-ben a Fábry Zoltán-díjat. A galántai ünnepség előtt nemzetről, összetartásról, gerinces magatartásról beszélgettünk. Szili Katalin számára különleges értékkel bír a Felvidéken kapott elismerés.
Szili Katalin jogász, humánökológus, politikus, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára, országgyűlési képviselő, az Országgyűlés volt elnöke, miniszteri megbízott, miniszterelnöki főtanácsadó. A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, az egyetem kuratóriumának tagja. Mindemellett gerinces, öntudatos, közvetlen ember – vált számomra nyilvánvalóvá a magyar kultúra napjának országos ünnepsége előtt készített beszélgetésünk során is. Ünnepi beszédét feszült figyelemmel követték a galántai városi művelődési központban jelenlevők,
szavai egyaránt érintettek neves közéleti személyiségeket, politikusokat, nevelőket, fáklyavivőket, mindenkit, aki dolgozik a határon túli közösség megmaradásáért, védelméért és a nemzetért.
Szili Katalin beszélgetésünk során elárulta, mindig nagyon jól érzi magát a felvidéki magyarság, illetve a Csemadok köreiben. Rengeteg barátja, ismerőse van ezekben a körökben, visszajáró vendégként tartják számon Pozsonypüspökitől, Léván át, Nagykaposig.
Az elmúlt harminc évben az egyik közösség, amely a leginkább hozzám nőtt, az éppen a felvidéki magyarság. Említhetünk ezen a téren csemadokosokat, politikus kollégákat – nagyon fontosak szerintem a személyes kapcsolatok”
– fejtette ki az Országgyűlés volt elnöke, aki a közelmúltban elhunyt Duray Miklóssal közös munkásságára is emlékezett.
Tudatosan követi és tájékozódik a Felvidéki magyarságot érintő eseményekről politikai, kulturális és közéleti téren is. Szívén viseli ezen közösség sorsát, éppen ezért különleges megtiszteltetésként éli meg a Fábry-díjat.
Számomra mindig a legfontosabbak azok az elismerések, amit egy közösségtől kapok. Ez azt jelzi, hogy az ember valami olyat tesz, ami a közösség számára is fontos. A Fábry-díjat kitüntetett helyen fogom elhelyezni és szerepeltetni. Nemcsak a szívemben őrzöm majd, hanem az életben, a vitrinemben is”
– mondta Szili Katalin a díj kapcsán. A magyar kultúra napját különösen fontosnak tartja, hiszen 1989 óta éppen 35 esztendeje vannak a megemlékezések. 2022. december 7-én a magyar parlament hozott egy döntést: egy határozatban elismerte nemzeti emléknapnak január 22-ét, amikor megszületett a Himnusz.
A Himnusz olyan, mint egy abroncs a nemzet körül. Természetes dolognak tartom, hogy egy Himnusz összeköti a nemzetet. Bárhol, bárki hallja meg a Himnuszt, mindig előbukkan a nemzethez, hagyományainkhoz, nyelvünkhöz, kultúránkhoz való kötődés. Fontos ma beszélnünk ennek kapcsán arról is, hogy kinek mi a feladata a mai időkben.
Hogy az ezeréves gyökerekhez való kötődést unokáinknak, gyermekeinknek is tovább tudjuk adni. Itt különszálazom azt, ami egy politikus felelőssége, ami egy értelmiségi vagy éppen egy közösség felelőssége. A politikus felelőssége mindenképpen az, hogy megtegyen mindent azért, hogy a közösségének ez érdekeit képviselje, ugyanakkor mindent megtegyen azért, hogy ott üljön annál az asztalnál, ahol az ő közösségéről döntések születnek” – magyarázta Szili Katalin.
Az értelmiségi ember feladata szerinte, hogy mindig is ott tartsa a közössége előtt azt, hogy milyen irányba kell lépéseket tenni a szülőföldön való boldogulás, érvényesülés biztosításának érdekében. A civil szervezeteknek az a feladatuk, hogy összetartsák ezeket a közösségeket.
„A Csemadok márciusban lesz 75 éves. Azt gondolom, hogy csak köszönettel tartozhatunk mi a világban élő magyarok, hogy ebben a felvidéki magyarságban 75 éve tartják a lelket, és elősegítik azt, hogy tényleg közösségként tudjanak működni az emberek a jelenben is. Fontos feladat a nemzeti kultúránk őrzése is” – üzent Szili Katalin. Egy Fábry Zoltán gondolattal búcsúzott. Fábry egy állhatatos humanista volt, aki stószi remeteként mindig a vox humanáról (emberi hang) beszélt.
Demokráciáról csak akkor beszélhetünk, ha a kisebbségek ügye rendezett. Szerintem ez egy nagyon jó üzenet mindenkinek. Ha ezt kicsit európai dimenzióba helyezem, akkor reményeink szerint egy következő EU-s elnökség, amelynek Magyarország lesz a vezetője – és az általa létrehozott parlament sokkal érzékenyebb lesz ezek iránt a kérdések iránt, mint ahogy ezt most tapasztaljuk, úgy ahogy az egyenlő mércével való mérés iránt is”
– fejezte be beszélgetésünket Szili Katalin.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
