A Die Welt című német konzervatív lap interjút közölt szombati számában Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel Az EU-s rendszer szétesett és nem hatékony címmel.
Történelmileg egyedülálló a válságok sűrűsödése, amellyel Európa szembesül: a menekültválság, az ukrajnai háború, a terrorfenyegetettség, általában a migráció olyan kihívások, amelyek egymagukban is megterhelnék az európai válságkezelést. Európának a második világháború óta soha nem kellett egyszerre olyan sok válsággal küzdenie, mint most – mondta a miniszter arra a kérdésre, mi változott azóta, hogy Angela Merkel német kancellár egy éve kiadta a „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das) jelszót.
A „képmutatás és a politikai korrektség hangsúlyozása” nem vezet megoldásra, nyitottnak kell lenni, a válságokra „illúziók nélkül” kell tekinteni, és higgadt helyzetelemzés után cselekedni kell – tette hozzá Szijjártó Péter, megjegyezve, hogy nem kellene mindig már az elemzés előtt megelőlegezni a választ.
„Az EU-s rendszer szétesett”
Arra a felvetésre, hogy Thomas de Maiziere német belügyminiszter szerint a határkerítés megépítéséről szóló bejelentés jelentősen több menekültet vonzott, mint a kancellár 2015. szeptember 4-ei döntése a határok megnyitásáról, azt mondta, hogy Magyarország nem épített volna határkerítést, ha lett volna közös európai válasz. Hangsúlyozta: „határunk védelme a magyar szuverenitás kérdése”, és „ezt a szuverenitást soha nem fogjuk megkérdőjelezni”.
Elfogadhatatlan volt, hogy naponta ezrek vagy tízezrek „nevetve átlépik a határt”, és nem vesznek tudomást a törvényekről. Ezt a gyakorlatot fel kellett számolni, de „nemcsak a magyar jogot, hanem az európai jogot is védelmeztük” – mondta a miniszter, aláhúzva: nem szabad feladni az európai jogrendet a menekültválság miatt.
A határkerítés felépítése a schengeni övezetről szóló megállapodás végrehajtása volt, „nem több és nem kevesebb”, és a magyar lépés megmutatta, hogy lehet ellenőrizni a határokat és fel lehet tartóztatni az áradatot – jelentette ki Szijjártó Péter.
Megjegyezte: „természetesen boldogabbak lettünk volna”, ha Görögország ellenőrizte és védte volna uniós külső határát. Egy tengeri határ védelme „nem lehetetlen, csak csinálni kell”, de Görögország és Brüsszel nem tett meg mindent ezért – mondta.
A miniszter kijelentette: visszautasít minden olyan beszámolót, amely olyan „kontextust próbál konstruálni”, hogy a magyarországi befogadóállomások nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak. Magyarország mindig betartotta ezeket az előírásokat, és soha nem volt helyhiány a szállásokon. A gond sokkal inkább az volt, hogy „a Magyarországon csak átutazó migránsok nem tartották be az EU szabályait”, ami azt mutatja, hogy „az EU-s rendszer szétesett és nem hatékony”.
„Egyfajta iránytű”
A magyar–német kapcsolatokról szólva kiemelte, hogy az együttműködés jó és bizalommal teljes, mindkét országban egymáshoz közel álló pártok vannak hatalmon, és a német kancellár „nagyon jó viszonyban van miniszterelnökünkkel”.
A gazdaságban is szoros az együttműködés, és „Németország számunkra egyfajta iránytű, különösen külpolitikai kérdésekben” – mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: a menekültkérdésben ugyan eltérő politikát folytat a két ország, de „a véleménykülönbség nem tragédia”.
Arra a kérdésre, hogy formálódik-e az EU-ban egy tengely a visegrádi országok részvételével, és egy másik Németország, Hollandia, Svédország és Olaszország részvételével, kiemelte, hogy az EU legerősebb tulajdonsága az egysége, és ezt meg kell őrizni. „Nagyon remélem, hogy meg tudunk egyezni” – tette hozzá, kifejtve, hogy míg másfél éve bírálták Magyarországot a migránsválságban képviselt álláspontja miatt, most már Németországban is hasonló következtetéseket vonnak le politikusok.
A vízumkötelezettség megszüntetése
Az EU–Törökország megállapodásról szólva kiemelte: a „kiegyensúlyozott tárgyalásokhoz” fontos volt, és „bizonyos dolgokat megkönnyített” a balkáni útvonal lezárása, amely jelezte, hogy Európa önállóan is meg tudja védeni magát. Azt is elmondta: Törökországban sajnos abból indulnak ki, hogy az együttműködés feltétele a vízummentesség megadása, holott ez nem része a megállapodásnak, a török félnek a megállapodástól függetlenül teljesítenie kell a vízumkötelezettség megszüntetésének feltételeit.
A vízummentesség és a menekültválságban folytatott együttműködés „összekapcsolása veszélyes” a megállapodásra. „Attól tartok, a török fél tudatosan elterjesztette ezt az állítólagos kapcsolatot” Törökországban, és így „bármikor állíthatja, hogy Brüsszel rászedte” – mondta Szijjártó Péter.
A menekültek tagországok közötti szétosztásáról szólva hangsúlyozta, hogy Magyarország elutasítja a kvótarendszert. Ha migránsok százait vagy ezreit küldenék Magyarországra, már a következő napon elindulnának Németországba, Svédországba vagy Ausztriába, továbbá a kvótarendszer „még több migránst csábítana Európába”, egy „újabb meghívás lenne Európába”.
Magyarország attól is tart, hogy ha hozzájárulna az elosztási képlethez, akkor kialakulna egy állandó szabályozás, így Brüsszel bármikor azt mondja, hogy „a körülmények miatt Magyarországnak még több migránst kell befogadnia”.
„Velünk ezt nem lehet megtenni” – jelentette ki Szijjártó Péter.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
