Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió minél több szabadkereskedelmi megállapodást kössön a következő időszakban – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, az uniós tagországok külgazdaságért és kereskedelmi ügyekért felelős minisztereinek egynapos ülésének szünetében.
Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, a szabadkereskedelmi megállapodások esetében
az Európai Uniónak el kell felejtenie a politikai előfeltételeket, azoknak ugyanis semmi értelmük nincs.
Ne keverjenek össze olyan ügyeket a kereskedelemmel és a gazdasággal, amiknek nincs köze egyikhez sem – mondta.
Magyarország azt szorgalmazza, hogy
az Európai Unió minél előbb építsen ki intézményes, szoros, aktív, eredményes együttműködést a távol-keleti szabadkereskedelmi övezettel. Ennek elmaradása hatalmas veszteség lenne az Európai Uniónak, ami hatással lehet a tagországok kereskedelmi forgalmára is
– jelentette ki a miniszter.
Sürgős lépésekre van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió súlyát helyreállítsuk a világgazdaságban és a világkereskedelemben
– fogalmazott.
Ez különösen fontos a magyar gazdaság számára;
Magyarország ugyanis olyan ország, amely export/GDP mutatója 83 százalék fölött van, és amely tavaly GDP-arányosan a 11. legmagasabb exportot tudta felmutatni világszerte.
Kijelentette:
új világkereskedelmi és világgazdasági rend jött létre, ennek egyik oka a világjárvány, amely nyomán a világkereskedelem 9,2 százalékkal esett vissza tavaly.
Másik oka, hogy a Távol-Keleten létrejött a világ valaha volt legnagyobb, 15 országgal rendelkező szabadkereskedelmi övezete, ami a világ GDP-jének 30, a világ lakosságának 28 százalékát tudja felmutatni. Az új realitás harmadik oka, hogy a Kelet ledolgozta technológiai és finanszírozási lemaradását a Nyugattal szemben, ami azt jelenti, hogy a világkereskedelem gravitációs pontját eltolta keleti irányba
– fogalmazott.
Ezzel összefüggésben kiemelte,
2020 volt az első olyan év, amikor az Egyesült Államok többet kereskedett Kínával, mint az Európai Unióval, emellett húsz év alatt az Európai Unió részesedése a világ GDP-jéből 24 százalékról 18 százalékra csökkent.
Ennek oka, hogy az EU kereskedelmi megállapodásait elkezdte túlterhelni, és olyan dolgokkal keverte össze, amelyeknek semmi köze a gazdasági, vagy a kereskedelmi együttműködéshez – szögezte le.
Az a tény, hogy az EU előfeltételeket támaszt a kereskedelmi megállapodások vonatkozásában, hogy politikai, gender, vagy emberi jogi feltételeket akar alkalmazni a kereskedelmi megállapodások előfeltételeként, olyan helyzetet teremt, hogy nem lesz kivel kereskedni. Most, amikor a világgazdasági folyamatok szempontjából a világkereskedelemnek olyan jelentősége van, mint soha korábban, hatalmas hiba lenne fenntartani ezt a gyakorlatot
– jelentette ki Szijjártó Péter.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
