Magyarország az utóbbi években is „rendkívül nagylelkűen” támogatta Ukrajnát, ugyanakkor továbbra is határozottan elvárja a kárpátaljai magyar közösség jogainak tiszteletben tartását – hangoztatta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Rigában.
A NATO külügyminiszterek találkozóján, ukrán és georgiai kollégájával, Dmitro Kulebával és David Zalkalianival folytatott találkozója előtt a tárcavezető újságírói kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarország a feszültségek ellenére sem szüntette be Ukrajnának nyújtott támogatását az utóbbi években. Példaként említette, hogy nyugati irányból a legtöbb földgáz tavaly Magyarország felől érkezett Ukrajnába, illetve a kormány több ezer olyan ukrán gyermek számára biztosított nyaraltatást, akiknek a szülei érintettek voltak a harcokban a szomszédos ország keleti részén. Emellett ukrán katonák tucatjai kaptak kórházi kezelést hazánkban, valamint Magyarország több mint száz lélegeztetőgépet adományozott Ukrajnának, és továbbra is pénzügyi támogatást nyújt kórházaknak, kulturális intézményeknek, iskoláknak, templomoknak.
„Rendkívül nagylelkűek vagyunk, és folytatni is fogjuk ezt a gyakorlatot” – fogalmazott. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az ukrán hatóságok a jövőben tiszteletben fogják tartani a magyar közösség jogait, ugyanis szerinte most folyamatosak a jogsértések. Majd ismételten felszólított az elvett kisebbségi jogok visszaadására.
Legyen béke a térségben
Szijjártó Péter a NATO-tagállamok esetleges ukrajnai fegyverszállításával kapcsolatban arról számolt be, hogy a kérdést megvitatják a katonai szövetség külügyminisztereinek ülésén. „Nekünk az számít, hogy a térségben béke legyen, miután nagyon rossz emlékeink vannak a hidegháború idejéből” – közölte, hozzátéve, hogy Közép-Európa mindig a vesztese volt annak, ha konfliktus volt Kelet és Nyugat között. „Békés és stabil körülmények között akarunk élni, és szeretnénk, ha ezt mindenki tiszteletben tartaná” – szögezte le.
A minisztert ezután Georgia esetleges NATO-csatlakozásának jövőjéről kérdezték. Erről úgy vélekedett, hogy Tbiliszi ezen irányú törekvéseit a jelenleginél sokkal komolyabban kellene vennie a szövetségnek, és segíteni kellene az integrációs folyamatot. Rámutatott, hogy a NATO-n kívüli országok közül Georgia járult hozzá leginkább az afganisztáni misszióhoz, és általában is részt vesz a szervezet műveleteiben. „Nem tudom, hogy mi mást várhatnánk” – mondta.
Afganisztán következményei
A NATO súlyosan elkalkulálta magát az afganisztáni helyzettel kapcsolatban, most meg kell érteni, hogy ennek mik voltak az okai, és le kell vonni a megfelelő következtetéseket – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Rigában. A NATO külügyminiszteri értekezlet második ülésnapjának szünetében Szijjártó Péter telefonon nyilatkozva az MTI-nek elmondta, hogy őszinte vita zajlott, amelynek során számba vették a hibákat, s ezekből majd le kell vonni a következtetéseket a jövőbeli jobb működés érdekében.
Hangsúlyozta, hogy a kabuli kormány összeomlása tragédia az afgán emberek számára, és sokként érte az észak-atlanti szövetséget is, ugyanis a NATO-tagállamok előzetesen azzal számoltak, hogy 2024-ig fenntartják a pénzügyi támogatásukat. Ezzel szemben a kivonulás után gyakorlatilag napok sem teltek el, ameddig összeomlott az általunk támogatott politikai és biztonsági struktúra – mutatott rá.
Szijjártó Péter az afganisztáni missziót követő biztonsági kockázatok kezelését is fontos feladatnak nevezte Európában és Közép-Ázsiában. Mint mondta, naponta 30–35 ezer ember hagyja el a dél-ázsiai országot, és Magyarország déli határain is drámain nő az illegális bevándorlók száma. Aláhúzta, hogy egy támogatási-partnerségi program keretében segíteni kell a közép-ázsiai országokat a határaik védelmében, stabilitásuk megőrzésében. Ugyanis ha ez nem sikerül, akkor szerinte még súlyosabb lesz az afganisztáni kivándorlási hullám.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
