Szerdán először tárgyalja plenáris ülésen az Európai Parlament a Beneš-dekrétumok ügyét. A második világháború utáni elnöki rendeletek a csehszlovák államszervezet alapjait rögzítették, egyes részeik azonban a német és a magyar kisebbség vagyonelkobzásáról is szóltak. Szlovákia uniós csatlakozásakor azt közölte, hogy a jogfosztó rendelkezések nem képezik az élő jog részét.
A gyakorlatban ugyanakkor a kilencvenes évektől több hullámban kerültek állami tulajdonba olyan földek, amelyeknél az egykori elkobzó határozatokat nem jegyezték be az ingatlannyilvántartásba. Az átírások jogilag nem minősülnek államosításnak, de kártalanítás nélkül változik a tulajdonjog.
Az utóbbi években a hatóságok egyre gyakrabban nem a dekrétumokra, hanem lakosságcsere-egyezményekre hivatkoznak jogalapként.
Körkép.sk, Euronews
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
