Röviddel a 85. születésnapja után, március 30-án Komáromban elhunyt a régóta betegeskedő Bastrnák Ferenc nyugalmazott főorvos, a helyi kórház sebészetének egykori fejlesztője. A sokoldalú közéleti személyiség 2004-ben többedmagával együtt megalapította a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Körét. Búcsúztatása április 7-én 14 órakor lesz az ottani római katolikus temetőben.
A Magyar Sebészetért Emlékéremmel 2004-ben kitüntetett szaktekintély halálhíréről a Magyar Sebész Társaság www.mst.hu honlapján is megemlékeztek. Hangsúlyozva: az MST akkori kongresszusán elhangzott laudációját követő köszönő szavait a jelenvoltak sohasem felejtik el. A jutalmazott nem titkolta: a különféle hivatalos elismerései közül számára ez volt az egyik legkedvesebb, hiszen a magyar sebészek színe-javától kapta. Nemzeti hovatartozását, anyanyelvét, kulturális örökségét pedig mindig büszkén vállalta. Az 1936-ban Gútán született Bastrnák Ferenc 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosdoktori oklevelet, majd a Komáromi Járási Népegészségügyi Központ sebész szakorvosjelöltjeként kezdett dolgozni. Tehetségére korán felfigyeltek, s ugyanott 1964-tól sebész szakorvosként, 1983-tól pedig főorvosként munkálkodott.
Fő kutatási területének az érsebészet és a baleseti sebészet számított, miközben elévülhetetlen érdemeket szerzett a minimálisan invazív, vagyis a nagyobb vágást mellőző és gyorsabb felépülést szavatoló, korszerű sebészi technikák, így a laparoszkópiás műtétek hazai elterjesztésében is.
A magyarországi szakmai műhelyekkel, elsősorban a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájával is szívesen együttműködött. Munkatársait az anyaországban és külföld-szerte megtartott továbbképzéseken való részvételre sarkallta. Sőt, az ismeretgyarapító kurzusok szervezéséből személyesen is kivette a részét, hangsúlyozva a folyamatos szakmai fejlődés jelentőségét.
Meghatározó szerepe volt a komáromi kórházi sebészet kibővítésében és korszerűsítésében.
Bár a kiváló képességei birtokában nagyobb kórházakban is dolgozhatott volna, Komáromhoz mindvégig hű maradt. Szívügyének tartotta ugyanis azt, hogy az állam részéről szűkmarkúan támogatott felvidéki egészségügyi intézményben is korszerű, hatékony módon kezeljék a betegeket.
Miután tanulmányúton járt az Egyesült Államokban, az ott szerzett új ismereteit szintén szeretett szülőföldjén kamatoztatta.
Igaz lokálpatriótaként a közéleti tevékenységből is részt vállalt. Személyes jelenlétével, jobbító szándékú vélemény-nyilvánításával sokaknak mutatott jó példát a nemzettudat-erősítő rendezvényeken, az általa meghívott jeles személyiségek tartalmas előadásain és egyes petíciók aláírása során, nem féltve a tudásával kiérdemelt posztját.
Emberségből, magyarságszolgálatból, közösségkovácsolásból is kitűnőre vizsgázott. 2004-ben többedmagával együtt megalapította a Komáromi Magyar Gimnázium Öregdiákjainak és Tanárainak Baráti Körét, amelynek az első elnökeként kapcsolat-felvételre és – tartásra sarkallta a volt bencés, mai Selye János Gimnázium hajdani diákjait és tanárait, felidézve a nagy elődök által létrehozott, megőrizendő szellemi értékeket.
Azóta e kör minden júniusban megrendezi a jeles alma mater immár több nemzedékhez tartozó öregdiákjainak Nagytalálkozóját, amely során átadják az ezüst-, arany-, gyémánt- és vasmaturákat.
Szakmai „kincsesládáját“, hivatástudatát, mély hitét a sebészorvosi pályán szintén sikeresen tevékenykedő fiára, ifj. Bastrnák Ferencre örökítette. Személyében a földi létből annak a mindenkor helytálló nagy nemzedéknek a további értékes tagja távozott, amelyhez többedmagával együtt a szintén nagyra becsült, tíz évvel ezelőtt elhunyt Gáspár Tibor gimnáziumi tanár és az alig három héttel ezelőtt őt követő Nagy János szobrászművész is tartozott.
Búcsúztatása április 7-én, szerdán 14 órakor lesz a komáromi római katolikus temetőben. El nem múló szeretettel és hálával emlékezzünk Rá!
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
