Szerbia tiltakozó jegyzéket küld Horvátországnak

Szerbia tiltakozó jegyzéket küld Horvátországnak

Szerbia tiltakozó jegyzéket küld Horvátországnak a “fasizmus rehabilitálása” miatt – jelentette be Ivica Dacic szerb külügyminiszter kedden.

A tárcavezető sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Szerbia háborús bűnösként tekint Alojzije Stepinac bíboros-érsekre (1898-1960), ugyanakkor a Zágráb megyei bíróság pénteken megsemmisítette az ellene hetven évvel ezelőtt hozott ítéletet. Az érseket az akkori Jugoszláviában a kommunista hatalom 16 évi börtönbüntetésre ítélte az 1941 és 1945 között hatalmon volt nácibarát usztasa rezsimmel való kollaborálás vádjával, és megfosztotta állampolgári jogainak gyakorlásától.

“Stepinac az usztasa mozgalom papja volt, aki a tárgyalásán hallgatással védekezett” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ezen már semmilyen tiltakozó jegyzék nem tud változtatni.

Megjegyezte, hogy a fasizmus maga az általános rossz, tilos annak felkarolása, a második világháborúban kikiáltott Horvát Független Állam (NDH) pedig “fasiszta képződmény” volt.

A horvát bíróság azzal indokolta Stepinaccal kapcsolatos ítéletét, hogy a második világháborút követően, 1946-ban meghozott törvényszéki határozat “súlyosan megsértette” az alapvető jogszabályokat, például a tisztességes eljáráshoz való jogot, és az egykori eljárást “politikai kirakatpernek” minősítette.

Stepinac érseket a horvát lakosság egy része hősként és mártírként tiszteli, amiért számos zsidó életét mentette meg a második világháború alatt. Ezzel egyidejűleg azonban számos szerb és zsidó azzal vádolja, hogy közel állt az usztasa rezsimhez, amelyet több tízezer ember – történészek szerint mintegy 30 ezer szerb – horvátországi koncentrációs táborokban való meggyilkolásáért tesznek felelőssé.

Mind a mai napig nem világos, hogy Stepinac a gyilkosságokkal világosan szembehelyezkedett-e, vagy azokat hallgatásával lehetővé tette.

Stepinac érseket a 2005-ben elhunyt II. János Pál pápa következetesen védelmébe vette a fasisztákkal való együttműködés vádjával szemben, és 1998-ban boldoggá avatta.

A horvát katolikus egyház kezdeményezte Stepinac szentté avatását is, a szerb ortodox egyház ugyanakkor tiltakozik ellene.

A horvát külügyminisztérium még hétfőn tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának, amiért szerintük szerb tisztségviselők elfogadhatatlan megjegyzéseket tettek Alojzije Stepinac bíboros-érsekre az ítélet megsemmisítése után.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »