A határmódosítás tűnik az egyetlen jó megoldásnak, de Merkel nem támogatja
Szerbia területcserének, Koszovó határkiigazításnak nevezi, de az Európai Unió hallani sem akar arról, hogy Belgrád és Pristina határmódosítással rendezze a koszovói helyzetet. Elemzők a regionális konfliktusok kiújulásától tartanak.
Angela Merkel német kancellár tegnap megismételte korábbi kijelentését, miszerint sérthetetlenek a határok a Nyugat-Balkánon, a térség országainak európai uniós csatlakozása csak területi épségük megtartásával mehet végbe. Mindezt azért nyomatékosította, mert az utóbbi hónapokban Alekszandar Vucsics szerb államfő és Hashim Thaci koszovói elnök is felvetette annak lehetőségét, hogy területcserével lehetne rendezni Szerbia és Koszovó feszült viszonyát.
Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, továbbra is déli tartományának tekinti, ám a belgrádi vezetés azzal is tisztában van, hogy EU-integrációja csakis Koszovó jogi státusának rendezésével haladhat előre. Vucsics nem véletlenül mondta azt a napokban, hogy Merkelnek a határmódosítás elutasítására vonatkozó szavai miatt Koszovó kérdése nem oldódik meg két-három hónap alatt, sokkal tovább fog tartani.
– A határmódosítás témája azért került elő, mert komoly politikai akarat van mindkét oldalon, hogy megoldást találjanak – közölte a BuzzFeed amerikai hírportállal Ivan Vejvoda szerb külpolitikai szakértő.
Bár a területcseréről beszélő Vucsics és a határkiigazítást emlegető Thaci konkrét elképzeléseiről nem sokat tudni, sajtóbeszámolók szerint Koszovónak a többségében szerbek lakta északi területei kerülnének Szerbiához, míg a dél-szerbiai, többségében albánok lakta megyék Koszovó részévé válnának – mindkét esetben mintegy 70-80 ezer emberről van szó.
A regionális konfliktusok kiújulásától tartanak Fotó: MTI/EPA
A területcserét azért tartják szükségesnek a felek, mert a közöttük 2013-ban született brüsszeli megállapodás máig nem hozott eredményt. Ennek értelmében Pristinának egyfajta autonómiát, a szerb önkormányzatok közösségét kellett volna kialakítania a szerbek számára, ám erre ez idáig nem került sor.
Bár a határmódosítás kézenfekvő megoldásnak tűnik, nagyon sok buktatója van. Egyrészt a Koszovó középső és déli területein élő több tízezer szerb aggódik amiatt, hogy számukra végképp elveszne az autonómia megszerzésének lehetősége. Másrészt Berlin és Brüsszel attól fél, hogy a területcsere következtében területi követelésekkel áll elő több más térségbeli szereplő – a boszniai Szerb Köztársaság például függetlenségért kiálthat –, mindez pedig katonai konfliktusokhoz vezetne.
– A területcsere megnyitná Pandóra szelencéjét, de ha nem rendezik Koszovó helyzetét, az is erőszakot, illetve területfelosztást eredményezhet – nyilatkozta Dan Serwer amerikai Balkán-szakértő a Financial Times napilapnak.
Elemzők egyetértenek abban, hogy bármilyen megállapodás is születik Szerbia és Koszovó között, az csakis az Európai Unió és az Egyesült Államok jóváhagyásával történhet meg, Belgrád pedig kénytelen lesz elismerni Koszovót mint független, szuverén államot.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
