Donald Trump elnök és tanácsadói egyre nyíltabban beszélnek Grönland megszerzéséről, immár a katonai beavatkozás lehetőségét sem zárva ki. A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt kedden megerősítette: az elnök nemzetbiztonsági prioritásként kezeli a területet. A nyilatkozat szerint az amerikai hadsereg bevetése „mindig opció” a főparancsnok számára a cél elérése érdekében.
Az adminisztráció retorikája a közelmúltbeli venezuelai akció után élesedett ki. Stephen Miller elnöki kabinetfőnök-helyettes, a keményvonalas politika egyik fő építésze megkérdőjelezte Dánia jogát a sziget feletti ellenőrzésre. Miller a CNN-nek adott interjújában kitért a katonai erőszak alkalmazására vonatkozó kérdések elől, helyette a hatalmi politika realitására hivatkozott.
„Senki sem fog katonailag harcolni az Egyesült Államokkal Grönland jövőjéért” – jelentette ki Miller. Hozzátette:
„Olyan világban élünk, a való világban… amelyet az erő, a kényszer és a hatalom irányít. Ezek a világ vastörvényei az idők kezdete óta.”
Miller szerint az Egyesült Államoknak, mint a NATO vezető erejének, szüksége van Grönlandra az északi-sarkvidéki érdekek védelméhez.
Kétpárti felháborodás és alkotmányos aggályok
A Fehér Házból érkező fenyegető hangnem még a Capitoliumban is ellenállásba ütközött. Mike Johnson házelnök „nem tartja helyénvalónak” a katonai lépéseket egy szövetséges területen. A republikánus Blake Moore és a demokrata Steny Hoyer közös nyilatkozatban nevezték „szükségtelenül veszélyesnek” a kardcsörtetést az annektálás körül.
Ruben Gallego arizonai demokrata szenátor még tovább ment, és háborús felhatalmazási határozatot helyezett kilátásba. „Meg kell állítanunk őt, mielőtt hirtelen felindulásból megszáll egy újabb országot” – írta Gallego a közösségi médiában, utalva arra, hogy el kell kerülni az újabb „örökös háborúkat”.
A feszültség tapintható az európai szövetségesek körében is, akik attól tartanak, Grönland sorsa Venezueláéhoz hasonlíthat. Az Egyesült Államok a napokban hajtotta végre caracasi akcióját Nicolás Maduro elfogására, ami sokkolta a nemzetközi közösséget. Trump a sikeres művelet után figyelmeztette a nyugati félteke nemzeteit, köztük Grönlandot is az amerikai katonai erőre.
A NATO léte forog kockán
Dánia és a NATO-szövetségesek kedden határozottan visszautasították az amerikai igényeket. Mette Frederiksen dán miniszterelnök katasztrofális következményekre figyelmeztetett: szerinte egy Grönland elleni amerikai támadás a NATO végét jelentené. „Ha az Egyesült Államok úgy dönt, hogy katonailag megtámad egy másik NATO-országot, akkor mindennek vége” – fogalmazott Frederiksen.
Hét európai vezető – köztük a francia, német, olasz és brit kormányfő – közös nyilatkozatban állt ki a szuverenitás és a határok sérthetetlensége mellett. „Grönland a népéhez tartozik. Kizárólag Dánia és Grönland dönthet a rájuk vonatkozó ügyekben” – szögezték le a vezetők. Hangsúlyozták, hogy az Északi-sarkvidék biztonságát a NATO-szövetségesekkel közösen kell garantálni. (Fontos látni, hogy a nyilatkozatok mögött nincs erő, az európaiak nem tudnának mit kezdeni egy amerikai annexióval, megtorolni meg végképp nem tudnák – a szerk.)
Grönland kormánya üdvözölte az európai szolidaritást, ugyanakkor párbeszédet sürget Washingtonnal (vagyis mindkét irányba nyitva tartják az ajtót, mert lehet, hogy Európa a természetes kötöttségük, de tudják, hogy az USA-val szemben nem számíthatnak segítségre Európától – a szerk.).
Vivian Motzfeldt grönlandi külügyminiszter szerint többször is találkozót kértek Marco Rubio amerikai külügyminisztertől, de eddig nem jártak sikerrel. A helyi vezetés aggodalmát csak fokozta Katie Miller, Stephen Miller feleségének bejegyzése, amely egy amerikai zászlóval borított Grönland-térképet ábrázolt „HAMAROSAN” felirattal.
Stratégiai vakság és birodalmi vádak
Jeff Landry, az Egyesült Államok grönlandi különmegbízottja megpróbálta tompítani a beavatkozással kapcsolatos félelmeket. Egy interjúban visszautasította azokat az összehasonlításokat, amelyek az esetleges inváziót Oroszország ukrajnai háborújához hasonlítják. „Mikor folytatott az Egyesült Államok imperializmust? Soha” – állította Landry, hozzátéve, hogy éppen Európa az, amely birodalmi politikát folytatott, és Dánia is ennek köszönheti Grönlandot.
Szakértők szerint azonban a kialakult helyzet részben Európa mulasztásának is köszönhető. Justina Budginaite-Froehly, az Atlantic Council elemzője rámutatott: Európa évtizedekig politikai érzékenységként, nem pedig stratégiai prioritásként kezelte a szigetet. „Grönland nem eladó. De nem is szabadna védtelenül hagyni egy hatalmi vákuumban” – figyelmeztetett az elemző.
Trump eközben továbbra is nemzetbiztonsági szükségszerűségként beszél a területről, amely gazdag ásványkincsekben és kulcsfontosságú a Kínával és Oroszországgal folytatott versenyben. „Nem fogunk aggódni Grönland miatt úgy két hónap múlva. Beszéljünk Grönlandról 20 nap múlva” – utalt rejtélyesen a jövőbeli terveire az elnök.
Körkép.sk, ABCnews, Axios
Nyitókép forrása: Dán katonai erők vesznek részt hadgyakorlaton európai NATO-tagállamok több száz katonájával együttműködve a grönlandi Kangerlussuaqban 2025. szeptember 17-én, szerdán. SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
