Szentmisét mutattak be a betegek világnapján a szatmárnémeti székesegyházban

Szentmisét mutattak be a betegek világnapján a szatmárnémeti székesegyházban

Február 11-én, a Boldogságos Szűz Mária első lourdes-i jelenése emléknapján 20. alkalommal tartották meg a betegek világnapját a Szatmári Római Katolikus Egyházmegyében. Schönberger Jenő megyéspüspök a szatmárnémeti székesegyházban bemutatott koncelebrált szentmisét a betegekért ajánlotta fel, továbbá imádkoztak a hozzátartozóikért és mindazokért, akik a betegek szolgálatában tevékenykednek.

Szentbeszéde elején a püspök felhívta a jelenlévők figyelmét Ferenc pápa betegek világnapjára írt idei üzenetének néhány gondolatára. „Február 11-én úgy tekintsünk a lourdes-i kegyhelyre, mint próféciára, az Egyházra bízott tanításra a modern korban. Nem csak az számít, ami jól működik, nem csak az fontos, aki termelni tud. Isten népe életének középpontjában a betegek állnak, az Egyház velük együtt halad előre egy olyan emberiség próféciájaként, amelyben mindenki értékes és senki sem leselejtezett” – idézett Schönberger Jenő a Ferenc pápa üzenetéből.

A Szentatya arra is felhívta a figyelmet: „A betegség emberi tapasztalatunk részét képezi. De embertelenné válhat, ha elszigetelten és elhagyatottan kell megélni, ha nem kíséri gondoskodás és együttérzés.” A szenvedésben a legszomorúbb és legfájdalmasabb, ha egyedül kell szenvednünk, elhagyatottan, ha nincs, aki együtt érezne velünk. Átérezhetjük annak a megvert, kirabolt és magára hagyott embernek a sorsát, aki a rablók kezébe került, akiről Jézus az irgalmas szamaritánus példázatában beszél. „Fontos, hogy az egész Egyház a betegséggel találkozva is az irgalmas szamaritánus evangéliumi példájához mérje magát, hogy hiteles »tábori kórházzá« váljon – hangsúlyozza a Szentatya –, küldetése ugyanis a gondoskodás gyakorlásában jut kifejezésre. Mindannyian törékenyek és sebezhetőek vagyunk; mindannyiunknak szüksége van arra az együttérző figyelemre, amely tudja, hogyan kell megállni, közel lépni, gyógyítani és felemelni. A betegek élethelyzete ezért olyan felhívás, amely megtöri a közömbösséget és lelassítja azok lépteit, akik tovább mennének, mintha nem is lennének testvéreik.”

A megyéspüspök rámutatott: Ha ez az Egyház feladata, akkor minden keresztény feladata is. Irgalmas szamaritánusokként kell megállnunk, gyógyítanunk, felemelnünk. Nem hivatkozhatunk arra, hogy nekünk sok a dolgunk, erre nincs időnk… És ha mást nem tudnánk tenni, mindig kérhetjük a Szűzanyát, hogy ő virrasszon beteg testvéreink ágya felett, és esdje ki számukra azt a kegyelmet, hogy a szenvedésüket Istennek tetszően tudják viselni.

„Imádkozom mindenkiért, aki a betegek szolgálatában tevékenykedik, hogy ezt a munkát igazi keresztényként tudja végezni, nem csak a betegek, hanem a Jóisten örömére is” – zárta szentbeszédét a püspök.

Hírdetés

A felajánlási körmenetben a betegeket segítő közösségek hozták el az oltárhoz szimbolikus adományaikat, Isten áldását kérve szolgálatukra.

Az Egyházmegyei Kórházpasztorációs Iroda által szervezett, betegek világnapja alkalmából tartott szentmise végén Méhes Kati színművésznő, a Harag György Társulat örökös tagja elszavalta Földes Lívia Isten tenyerén ébredtem című versét. A szentmisén áldozó hívek teljes búcsút nyerhettek a szokott feltételek mellett.

Szöveg: Gáspár Annamária

Forrás: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Romkat.ro

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »