Dobóca község önkormányzata 2024.06.30-án, vasárnap a dobócai búcsú keretein belül leleplezi és felszenteli templomuk és falujuk védőszentjének, Szent László királynak a szobrát.
A leleplezésre váró szoborról megtudtuk, hogy fából készült, méretei (2,20m magas, 0,90m széles) hűen tükrözik lovagkirályunk testi adottságai mellett az ő erkölcsi és eszmei nagyságát is, amely a nép emlékezetében szeretve él mind a mai napig. Alkotója a helyi Czikó Zoltán.
Mit kell tudnunk a községről?
A községet 1260-ban említik először. Neve az akkor a környéken gyakori tölgyerdők szláv elnevezéséből származik. Eredetileg Balog várának uradalmához tartozott, majd a Széchyek birtoka lett. A 17.század közepétől a murányi uradalom része, később a Koháryak, majd a Coburgok birtoka lett. Erdeje kevés volt, lakói főként földműveléssel foglalkoztak.
A község és a 13. században épült római katolikus templom védőszentjévé Szent László királyt választották.
Mit kell tudnunk Szent László királyunkról?
A Képes krónika szerint 1077-ben, „amikor a magyarok meghallották, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette.”
László király kiváló uralkodói képességével, vitézségével kivezette a magyarságot a belső viszályokból és megmentette a külső ellenség támadásaitól. Száz évvel halála után hálás utódai a pápa beleegyezésével szentté avatták. A nép emlékezetében több legenda maradt fenn életéről, álljon itt egy közülük.
Szent László pénze – legenda.
A kunok éppen Kolozsvárott támadtak, a magyarok azonban megfutamították az ellenséget. Menekült a sok tar fejű kun, ki merre látott. A magyar vitézek meg utánuk, irtották a pogányokat. A kunok vezére cselt eszelt ki ekkor, kibontotta az iszákját és a rabolt kincsekből marékszámra szórta az aranypénzt az őt üldöző magyarok elé. Ezt látva a többi kun is követte a vezért. Nem voltak restek a magyar vitézek, leugrottak a lóról és marékszámra szedték a kincseket. Senki sem törődött ekkor már a pogányok üldözésével. László király hiába bíztatta fiait a további harcra. A csengő arany szebben beszélt, nem hallgattak azok a királyi szóra.
Szent László ekkor megint az Úrhoz fordult: – Uram, te segíts meg, hiszen éretted harcoltam! És íme, csoda történt ekkor. A monda szerint minden aranypénz kaviccsá változott. E vidéken e különös köveket a nép Szent László pénzének nevezi.
A községháza előtt elhelyezett szobor leleplezésére és felszentelésére 2024. június 30-án, vasárnap kerül sor a 11:00 órakor kezdődő szentmise után.
Mede Géza
A Szent László szoborról készült kép illusztráció
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
