Április végén Ferenc pápa Magyarországra látogat. Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emilia-i Egyetem professzora a pápalátogatáshoz kapcsolódó érdekességről számolt be a Vatikáni Rádióban. A vele készült interjút szerkesztve közöljük.
A Szentszék Sajtóterme február 27-én jelentette be, hogy Ferenc pápa április 28. és 30. között apostoli látogatást tesz Magyarországon. Ezáltal a római katolikus hívők, sőt a nem hívők jelentős részének figyelme a magyarországi pápalátogatások felé fordult. Köztudott, hogy Szent II. János Pál pápaként kétszer látogatott Magyarországra, sőt Ferenc pápának sem ez lesz az első magyarországi látogatása. Sokan azt is tudják, hogy több korábbi pápa még megválasztása előtt különböző okokból felkereste Magyarországot, például XII. Piusz pápa még mint Eugenio Pacelli bíboros a Szentszék képviseletében jelent meg az 1938-as Eucharisztikus Kongresszuson. Az a tény viszont kevésbé közismert, hogy az első feljegyzett pápalátogatás Magyarország területén közel egy évezreddel ezelőtt, 1052-ben történt, amikor a később szentté avatott IX. Leó pápa kereste fel Magyarországot békeközvetítői minőségben. Pályi Gyula, a Modenai és Reggio Emilia-i Egyetem professzora ezzel a látogatással történelmi kutatásai során foglalkozott, ennek érdekesebb háttérkörülményeiről beszélt a Vatikáni Rádió műsorában.
– Szent IX. Leó pápa befolyásos elzászi arisztokrata család, Egisheim és Dagsburg grófjainak családjában látta meg a napvilágot 1002-ben. Már ötéves korától papi pályára szánták, és ennek megfelelő nevelésben részesült. Tanulmányaiban kiváló előmenetelt tanúsított, és aránylag fiatalon Toul püspöke lett. Ilyen minőségében nagy részt vállalt az Egyház akkor folyamatban lévő reformtörekvéseiben. E területen nagy tekintélyt szerzett, és jó kapcsolatba került az 1046-ban megválasztott Salier III. Henrik császárral. Ezek az előzmények ugyancsak 1046-ban arra predesztinálták, hogy az Apostoli Szentszéknél folytassa további szolgálatát 1054-ben bekövetkezett haláláig. Szerény életvitele, fontos és népszerű intézkedései az Egyház történetének jelentős uralkodói közé emelik. A nemzetközi politikában fő törekvése az európai béke előmozdítása volt, és e területen személyesen is igyekezett beavatkozni III. Henrik császár és I. András magyar király ellentétébe, ezért személyesen is felkereste a szemben álló feleket Pozsony mellett. Béketörekvéseinek néhány év múlva meg is lett az eredménye. Sajnos másik, világtörténelmi léptékű béketörekvése – kiegyezés a konstantinápolyi patriarkátussal – sikertelen maradt, holott két legkiválóbb diplomatáját, Umberto di Silva Candida bíborost és Friedrich von Wigerich-Lothringent, a későbbi IX. István pápát küldte el tárgyalni. Sajnos e két kiváló férfiú igyekezete meghiúsult a pátriárka merev ellenállása miatt (1054. június 16-án), bár e szomorú fejlemény hírétől a Gondviselés megkímélte, 1054. április 19-én követte 151 pápaelődjét az örökkévalóságba.
– A pozsonyi látogatás kétségkívül rendkívüli esemény, hiszen – már csak a közlekedési nehézségek miatt is – nem volt szokásos a pápák utazása akkoriban… Ismer még más kapcsolatot Szent IX. Leó pápa és Magyarország között?
– Igen. Közel egy évvel ezelőtt beszámoltam a Vatikáni Rádió hallgatóinak arról, hogy jelenleg egy Magyarországra házasodott lengyel hercegnő, lindvai Bánffy Miklósné, Piast Sagani Margit családi hátterét igyekszem feldolgozni. (…) ennek a Mátyás király korában élt hölgynek a felmenői között IX. Leó pápa hat testvérének számos leszármazottja van. Még nem befejezett kutatásaimban összesen tizenhat vonalon találjuk meg Piast Sagani Margit ősei között a szent pápa testvéreit. Tekintettel arra, hogy az elmúlt majd egy ezredév az ilyen „anyakönyvi” adatokat mindig egy picit bizonytalanná teszi, ha az említett tekintélyes számú kapcsolat közül néhány tévesnek bizonyul, még akkor is marad kiadós számú rokonság az Egisheim-Dagsburg család és a lengyel Piast dinasztiából eredő Sagani hercegek között. Ez különösen azért bír napi aktualitással, mert kimutatható, hogy lindvai Bánffy Miklósnak és Sagani Margitnak több ezerre tehető számú leszármazottja él napjainkban Magyarországon.
Az interjú szövege teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
