Az elvándorlók és menekültek világnapjához kapcsolódóan október 4-én az angliai nemzetiségi lelkészségek közösségei hagyományosan Londonban, a katolikus Westminster-székesegyházban ünnepelnek közösen szentmisét. Az eseményen a magyar közösség is képviseltette magát, másnap, október 5-én pedig Szent István királyt ünnepelte a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban.
Október 4-én a közös szentmisét ebben az évben Paul McAleenan westminsteri segédpüspök, az etnikai lelkészségek felelőse celebrálta.
Az este 6 órakor kezdődő szentmisén zászlóaljaikkal jelen voltak a nemzetiségi lelkészségek lelkészei és tagjai, köztük a Skóciai Szent Margit és a Magyarok Nagyasszonya Angliai Magyar Római Katolikus Főlelkészség zászlója alatt a magyar ajkú katolikus közösség is.
XIV. Leó pápa üzenete az elvándorlók és menekültek 111. világnapjára IDE kattintva olvasható.
*
Az angliai Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Főlelkészség közössége hagyományosan szeptemberben emlékezik meg Szent István királyról, idén azonban rendhagyó módon október 5-én került sor az ünnepi szentmisére a nyugat-londoni Brentfordban, a Szent János evangélista templomban.
Az angol és magyar nyelvű szentmise főcelebránsa ezúttal Miguel Maury Buendía érsek, az Egyesült Királyság apostoli nunciusa volt, koncelebráltak Gerard Quinn plébános-esperes, püspöki helynök, Andrew Coy, a londoni apostoli nunciatúra titkára és Csicsó János angliai magyar főlelkész.
A magyar közösség soraiban jelen volt családjával Kumin Ferenc londoni nagykövet, illetve a szentmisén többen is jelen voltak az 1956-ban Angliába menekült magyarok közül. A katolikus közösséggel ünnepelt továbbá Salánki István tiszteletes, a magyar református gyülekezet lelkésze, valamint gróf Hadik András, a brit Máltai Lovagrend tagja és felesége, Astrid.
Az apostoli nuncius a prédikáció bevezetőjében Leó pápa üdvözletét tolmácsolta, majd Csicsó János atya Mindszenty József bíboros alakját idézte fel, aki a 1970-es évek elején a Szentszék és a magyar kormány közötti tárgyalások eredményeként 1971-ben elhagyhatta Magyarországot, és a Bécs melletti Pázmáneumban telepedett le, ahol élete hátralévő éveit töltötte. Meggyőződését, miszerint ártatlanul ítélték el, sosem vonta vissza, és száműzetésében sem adta fel küldetését: fáradhatatlanul látogatta az öt világrészen szétszóródott magyar katolikus közösségeket, lényegében a magyar diaszpóra lelkipásztorává vált. A hercegprímás az 1975-ben, a bécsi száműzetésben bekövetkezett haláláig hirdette a hit és a nemzeti hűség üzenetét, és tartotta a lelket az emigrációban élő magyarokban.
A 81 esztendős Mindszenty József 1973. július 16-án John Carmel Heenan bíboros, akkori westminsteri érsek meghívására érkezett Nagy-Britanniába, és mutatott be szentmisét a westminsteri székesegyházban a magyar nyelvű gyülekezet előtt, éppen ennek a globális lelkipásztori munkának az egyik állomásaként. A hagyomány a következő gondolatát köti a jeles eseményhez: „Ha valamely intézmény vagy ország bizonyos elvekkel megállta a történelmi szerepét, akkor a későbbi időkben ehhez az alapelvhez kell hozzányúlni, hogy a nehézségekben megálljon és a további történelmi feladatát teljesítse.”
A szentbeszédben elhangzott: ebben a gondolatban ma is benne rejlik a Szent István-i eszme, amelyet az államalapító a mindenkori magyarság számára hagyott örökségül: a keresztény országépítés alapja az erős hit és Krisztus szeretete.
A szentmise befejező áldása előtt az új kenyér is megáldásra került.
Az ünneplés kulturális műsorral és a Szent István-díjainak átadásával folytatódott a Szent István Házban.
Az elismeréseket az idei évben Dr. Molnár Emese, Hődi István és Renáta, valamint Vágány András és Erika vehették át.
A programot közös ebéd zárta.
*
Csicsó János atya arról is beszámolt, hogy Christopher Wellbank meghívására még aznap látogatást tettek a londoni fehér missziós atyák ealingi központjában (Nyugat-London), ahol Miguel Maury Buendía érsek találkozott Michael Fitzgerald bíborossal, aki a katolikus egyház iszlám-szakértőjeként és a vallásközi párbeszéd egyik kulcsfontosságú alakjaként ismert (2019-ben kreálta bíborossá Ferenc pápa, jelen volt, 2021-ben meghívott előadóként részt vett a 52. Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszuson), és maga is missziós szerzetesrend tagja.
Michael Fitzgerald bíborost és Miguel Maury Buendía érseket régi barátság fűzi egymáshoz. Előbbi 2006-tól 2012-ig apostoli nuncius volt Egyiptomban és delegátus az Arab Ligában, míg utóbbi nunciatúrai tanácsosként teljesített diplomáciai szolgálatot 1996-tól 2004-ig. Bár a két diplomata Egyiptomban betöltött pozíciója nem esik átfedésbe, Buendía atya szolgálata után is többször, hosszabb ideig tartózkodott Észak-Afrikában, illetve a diplomáciai szolgálatban később ismét találkoztak.
Forrás és fotó: Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Magyar Főlelkészség, London
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
