Személyes horrorélmények a dél-afrikai fehérgyilkos feketékről

 

A valódi kép a blogon, mert a facebook csak a holokauszt-rémképeket nem távolítja el

E-mailt kaptam sokkoló tartalommal.

Arról szól, miként mészárolják le a dél-afrikai feketék a fehéreket, az ottani búr telepeseket.

Az e-mail küldőjétől hozzájárulását kértem annak kitételére.

Íme a levél:

Van most egy Dél-Afrikai, fehér kollégám, egy nagyon tehetséges szakács. Ő elmesélt nekem pár hónapja egy történetet, amit egyszerűen nem tudok sem megemészteni, sem elfelejteni.

Ilyen a fehér farmerek élete Dél-Afrikában:

Volt neki egy Charlie nevű barátja. Charlie, mikor 6 éves volt, otthon vacsorázott a családjával, mikor rájuk rontottak. Több fekete berúgta az ajtót, késsel és bozótvágóval berohantak a konyhába. A kisfiút a machetevel hátba vágták, aki ettől csurom véresen leesett a padlóra. Azt hitték, meghalt. Ezért maradt életben, ezért tudta ezt később elmesélni.

Hírdetés

Ezek után az apukát megerőszakolták a felesége és a két kiskorú lánya szeme láttára. Nem ölték meg egyből, nem az a céljuk! Majd következett az anyuka, a 11 és 9 éves kislányok, szépen sorban megerőszakoltak mindenkit. Aztán a szülőknek végig kellett nézni, hogy megölik a lányokat, majd az asszonyt, és végül a férfit!

Ezek a mocskos, gyáva férgek! Nem tudok úgy írni, hogy nem önt el az indulat!

Charlie ugyan túlélte, lett egy hatalmas heg a hátán, meg egy életre szóló lelki sérülése. Majd 13 évesen lelőtték az utcán egy bandaháborúban.

Ez nem egy elszigetelt eset, szisztematikusan írtják a fehér farmereket és családjukat. A rendőrség és a kormányuk pedig hagyják.

Két hete volt itt a kollégám anyukája látogatóban, és könnyes szemmes mesélte, hogy a múlt hónapban 30 fehér családot kínoztak és öltek meg! Naponta egy család!

És a sajtó hallgat, nincs róla 11 Oscar-díjas film, nem tartanak rendkívüli ENSZ értekezletet!

Nagyon jó lenne, ha a kormány segítene ezeknek az embereknek, nem pedig töketlenkedne!

Legyen ez a mi “kvótánk”, az EU meg befoghatná!

 

 

 

Megosztás:


Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »