A szankciók energiahiányt eredményeznek, melyek rendkívüli gazdasági károkkal fenyegetnek.
Magyarország célja, hogy minél több helyről szerezhessen be energiát. Ez lenne az Európai Unió érdeke is, ám ezt nem segíti elő, hogy Oroszországot kizárja ebből a lehetőségből. A szűkös globális kínálat miatt Oroszország képes más országoknak értékesíteni energiahordozóit, így a szankciók nem érik el céljukat, azaz nem kényszerítik az oroszokat a háború lezárására.
Tíz pontot jelölt meg a magyar kormány annak elérésére, hogy hazánk lokális kivétel legyen a globális recesszió idején. A lista negyedik helyén az energiaforrások diverzifikálása szerepel. Erről beszélt Orbán Viktor Tusnádfürdőn is.
A miniszterelnök jelezte, hogy az a célunk, hogy minél több helyről szerezhessünk be energiát. Ez lenne az Európai Unió érdeke is, ám ezt nem segíti elő, hogy Oroszországot kizárjuk ebből a lehetőségből.
– Ezt a megközelítést az egész uniónak célszerű lenne átvennie. Az elmúlt időszak fontos tanulsága, hogy Európa túlságosan kitett az orosz energiahordozóknak, így a függőségét érdemes csökkentenie. A nyugati országok és az Európai Bizottság ezt Oroszország szankcionálásával próbálják megvalósítani, azaz a lehető leghamarabb nullára csökkentenék az orosz energiaszállításokat. A megközelítésmód több okból is hibás – írta közösségi oldalán Hortay Olivér.
A Századvég energetikai üzletágának vezetője szerint mivel nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben rövid távú helyettesítők, a szankciók energiahiányt eredményeznek, ami rendkívüli gazdasági és társadalmi károkkal fenyeget.
– A szűkös globális kínálat miatt Oroszország képes más országoknak értékesíteni energiahordozóit, így a szankciók nem érik el céljukat, azaz nem kényszerítik az oroszokat a háború lezárására – magyarázta. – Azáltal, hogy az Európai Unió mindent alárendel az orosz szállítások mielőbbi megszüntetésének, könnyedén újabb függőségi helyzetbe sodorhatja magát, ezúttal az Egyesült Államoknak – ismertette.
A szakértő szerint a szankciós politika alternatívája a diverzifikáció. Ebben az esetben a cél nem egy szállító (Oroszország) megbüntetése, hanem új helyettesítő beszerzési csatornák kiépítése. A közösségnek tehát minél több országnak lehetővé kell tennie, hogy energiahordozóit eljuttathassa az európai piacra. Hortay Olivér szerint a diverzifikáció több okból is előnyösebb a szankciós politikánál.
– Nem akadályozza az energiaigények kielégítését, így nem okoz ellátási nehézségeket és megélhetési válságot. Versenyt teremt a beszállítók között, ami lenyomja az árakat és javítja az Európai Unió versenyképességét. Az oroszoknak való kiszolgáltatottság csökkentése mellett megakadályozza, hogy Európa másik függőségbe sodródjon – tette hozzá.
Hortay Olivér korábban arra is felhívta a figyelmet – amelyről lapunk is beszámolt –, hogy a megújuló energia felhasználása önmagában nem jelent megoldást, mert ez is nagyon könnyen kiszolgáltatottsághoz vezethet.
– Egy elektromos autó előállításához például nyolcszor annyi ritkaföldfém kell, mint egy hagyományos gépjárműhöz, és ugyanez igaz a hidrogénalapú megoldásokra is. Az európai fémgyártók szövetsége úgy becsüli, hogy az unió új törekvései a közösség ritkaföldfém-igényét a jelenlegi 26-szorosára, a lítiumigényét 35-szörösére, nikkeligényét pedig több mint kétszeresére emeli. Ezeket a nyersanyagokat jelenleg Kínából, Afrikából és Oroszországból importáljuk. Az előrejelzések szerint a következő években globális kínálathiányra kell készülni belőlük – nyilatkozta.
Az üzletágvezető elmondta azt is, hogy a napelemek több mint kilencven százalékát szintén Kína állítja elő, így a zöldtechnológiákra való áttéréssel az unió egyik függőségét – rendkívül drágán – egy másik függőségre cseréli le, feltéve, ha lesz hozzá elég alapanyaga.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
