Kelet-európai abszurd: a közmédia négyrészes dokumentumfilm-sorozatot készíttetett a romániai rendszerváltásról azzal az erdélyi magyar filmes szakemberrel, akiről odaát minden szakmabeli tudja, hogy besúgó volt. Az egyébként elismert rendező-operatőr az erdélyi magyar elitről jelentet a Securitaténak – írja a Magyar Hang.
Az Omló falak – Magyarok a romániai rendszerváltó forradalomban elnevezésű sorozat harmadik része szombaton került fel a mediaklikk.hu oldalra. Az elég beszédes címet kapó epizód (Hívó szó) leírásában azt találjuk, hogy „a filmsorozat a harminc éve lezajlott romániai rendszerváltó események magyar vonatkozásainak felelevenítését, három évtized távlatából történő megítélését mutatja be. Korabeli szemtanúk és résztvevők emlékforgácsaiból rajzolja meg a teljesség igénye nélkül, a népfelkeléssel indult, majd véres forradalommá duzzadt 1989-es forradalmi események még tetten érhető, néhány, a romániai magyar kisebbség szempontjából releváns mozzanatát.”
A filmeket a Xantus Film jegyzi, a vállalkozás alapítója az a Kolozsváron élő Xantus Gábor, akiről már többen megírták, hogy a Ceausescu-diktatúra idején jelentéseket írt a hírhedt román titkosrendőrségnek, a Securitaténak. Azokról a személyekről, akikkel kapcsolatba került a televíziós munkája során. Érdekes, hogy a sorozatot a stáblista szerint a neves rendező fia (Xantus Áron) rendezi, az apa csak „beszélgetőtárs”, vagyis az interjúk készítője.
Csáky Zoltán (ő később Magyarországra települt, és tizennégy évig a Duna Televízió arca volt) azt írja Xantus jelentéseiről a Nyomomban kék farkasok című könyvében (a vonatkozó fejezet a Székelyföld 2019 januári számában is megjelent, itt elolvasható), hogy alig indultak el Kallós Zoltánnal a Gyimesekbe forgatni a csángókról, a Bíró Ferenc fedőnevű ügynök már gépelte is a jelentést a Szekuritáténak. 1978. május 13-án „arról tájékoztatja tartótisztjét, Neciu Gavril főhadnagyot, hogy nemrég utazáson vett részt a román tv magyar nyelvű szerkesztőségével Déva, Vajdahunyad, Brassó, Csíkszereda, Gyimes útvonalon, aminek az volt a célja, hogy dokumentumfilmet készítsenek a csángók jelenlétéről az ország gazdasági-társadalmi életében, a Beke György által írott forgatókönyv szerint. Az informátor megjegyzi, hogy Bodor Pál nem akarta elkészíteni ezt a filmet, de Csáky Zoltán erőltetésére történt a film forgatása, aki arra törekedett, hogy a készülő filmből kiderüljön, hogy a csángók tulajdonképpen a magyar nemzet részei.”
A közmédiában szombaton bemutatott sorozat harmadik részében a romániai magyar sajtóban (egykor) dolgozók is megszólalnak – még az a Csép Sándor is (igaz, archív felvételről), akiről a filmbeli beszélgetőtárs jelentett.
Érdekes Xantus Gábor utóélete is: miután kiderült a múltja, először tagadta a besúgás tényét, aztán elismerte. Távozni kényszerült a román televíziótól, mert annak szabályzata tiltja olyan emberek alkalmazását, akik együttműködtek a kommunista elnyomó szervezetekkel, utána a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Filmművészet és Média Intézetének magyar tagozatán tanít – ott ugyanis nem előírás a tiszta múlt, így diákokat oktathat.
Egyébként az anyaországban, egész pontosan a Nemzeti Együttműködés Rendszerében sem akadály a besúgói múlt – Xantus az egyetlen filmes szakember Erdélyből, akit beemelt tagjainak exkluzív soraiba a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata.
A közmédia gesztusa több erdélyi magyar médiaszakember felháborodását kiváltotta. Egyikük, Stanik István, aki erdélyi médiavállalkozások egykori alapítója és vezetője, azt írta a közösségi oldalára: „a dokumentumfilm-sorozatot írója, rendezője, főszereplője Xantus Gábor, bizonyított szekus besúgó. Itt tartunk, harminc évvel a rendszerváltás után!”
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
