A széder vagy pészah kiemelkedő jelentőségű, többnapos ünnepe a zsidóságnak, amikor az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulásra emlékeznek. A széder szó héberül rendet jelent, a pészah pedig az őrködés vagy megőrzés éjszakája. Ilyenkor minden zsidó háztartásban alapos rendet raknak.
Idén a pészah április 1–9. között tartott, és a brassói zsinagógához magas rangú izraeli vendég érkezett. Minden esztendőben jön egy olyan személy, aki a hagyományos széderestén levezeti a héber nyelvű bibliai és rabbinikus szövegek felolvasását. Ezekbe többen is bekapcsolódtak a vendégek és a helybeliek közül. A szövegek a szabadság értékére, az isteni gondviselés ajándékára mutatnak rá.
A közös vacsorát a Shalom nevű vendéglőben szervezték meg, a gazdagon terített asztalokon fő helyet foglaltak el a keserű zöldségek (petrezselyemgyökér, torma, keserű saláta stb.), amelyeket kis tálkában odahelyezett sós vízbe lehetett mártani. A keserű zöldségek a rabszolgaság éveit, a sós víz pedig az egyiptomi keserű könnyeket jelképezi. Ugyancsak jelképes – a szegénységet és a rabszolgaság alázatosságát érzékeltető – étel a matzo kovásztalan kenyér, ami arra emlékeztet, hogy az Egyiptomból kivonuló rabszolgáknak nem volt lehetőségük kovászos kenyeret sütni. A csak lisztből készült, pirított, lapos eledelt a nyomorúság kenyerének is lehet nevezni.
Az egyiptomi megpróbáltatásokra a mai Romániában békésen lehetett emlékezni, ismerőseim azonban azt mesélték, hogy Izraelben idén az eddigieknél visszafogottabbak voltak ezek az ünnepek, a templomi és utcai eseményeket biztonsági okokból nem is engedélyezték, így hát családi körben tartották meg őket. „Légoltalmi riadók közepette ünnepelünk. Lett valami különös is szédereste, ömlött az eső még másnap is” – írták.
Hadd említsem meg, hogy Jézus utolsó vacsorája egy széderestén volt. Tanításai ma is időszerűek.S
halom, Izrael. Shalom Földünk minden lakójának.
Veres Ibolya, Uzon
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
