A könyvtáralapító Széchényi Ferenc, valamint fiai, Széchenyi István, a legnagyobb magyar és testvérei, Széchényi Lajos és Széchényi Pál mintegy száz utóda gyűlt össze a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárban (MNMKK OSZK) 2024. augusztus 25-én.
A különleges és nagyszabású esemény szervezője gróf Széchényi Kálmán, Széchényi Ferenc szépunokája, Széchenyi István testvérének, Lajosnak az ükunokája volt.
A Németországban élő nyolcvanéves gróf saját családja is szétszóródott a világban, ezért érezte fontosnak, hogy legalább ötévente találkozzanak egymással.
Gróf Széchényi Kálmán köszöntője a nemzeti könyvtárban (Fotó OSZK.)
Ezt a családi eseményt bővítette ki a későbbiekben egy olyan többnapos rendezvénnyé, amelyre Ausztráliából, Dél-Amerikából, Európa több országából és hazánkból is érkeznek családtagok.
A 2024-es találkozó egyik fontos állomása a nemzeti könyvtár volt, ahol Lewalt-Jezierski Zoltán, a Főigazgatói Kabinet vezetője fogadta és üdvözölte az összegyűlteket. Széchényi Kálmán elmondta, hogy már a nyolcadik generáció képviseltette magát az eseményen, és minden korosztály részt vett a programon.
A Széchényi-leszármazottak a családfát tartalmazó tárló körül (Fotó OSZK.)
A könyvtár szakemberei több nyelven vezettek csoportokat az Esszencia című állandó kiállításon, és egy rögtönzött tárlaton a vendégek megtekinthették a Széchényi-leszármazottakhoz kötődő relikviákat, kottákat és műalkotásokat is.
Széchényiek a Esszencia kiállításban (Fotó OSZK.)
Az MNMKK OSZK számára nagy megtiszteltetés, hogy alapítójának utódai fontosnak tartják hazánk kulturális örökségének megismerését, ezzel szimbolikusan összekapcsolva a múltat és a jelent.
A nemzeti könyvtár elkötelezetten követi Széchényi Ferenc alapítói szándékát, hogy a gyarapodó magyar kulturális értékeket elérhetővé tegye, valamint megóvja azokat az utókor részére, ezzel biztosítva, hogy a múlt öröksége a jelenen keresztül éljen tovább a jövő generációi számára.
További információ a sajtó képviselői számára: [email protected].
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
