Hivatalosan szép pénzt kerestek, mégis homályosak a pénzügyeik azoknak a végrehajtóknak, akik beismerték, hogy fizettek kinevezésükért cserébe a kar elnökének. Van köztük olyan, aki fél évvel Schadl György bebörtönzése után 178 millió forintot vett fel papíron az irodájából, miközben a bíróság előtt úgy nyilatkozott, autóalkatrész-kiszállítóként dolgozik. A bűnösségükről valló végrehajtók pénzügyi beszámolóik alapján összesen kétmilliárd forintnál is nagyobb profitra tettek szert, vagyis több mint kétszer annyira, mint amennyit a vádak szerint Schadlnak fizettek, ám nem látszik pontosan, hova lett a pénz. Egyikük ráadásul arról beszélt, a terhére rótt 190 millió forintnál jóval többet adott Schadl György bizalmi emberének, de nem úgy fest, mintha a nyomozók utánajártak volna az állításnak, írja a 24.
Várhatóan május 4-én hoz döntést a Fővárosi Törvényszék annak a hat végrehajtóknak a sorsáról, akik beismerték, hogy kinevezésükért cserébe nagy összegeket fizettek Schadl Györgynek, a végrehajtói kar elnökének. Az ügyészség szerint Schadl a befolyására, valamint a Völner Pál volt igazságügyi államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolatára hivatkozva állapodott meg előzetesen hét társával arról, hogy elintézi a végrehajtói kinevezésüket, cserébe az irodák osztalékát részben vagy egészében visszakérte. A vádak szerint a hét végrehajtó – akik közül hatan ismerték be bűnösségüket – 924 millió forintot juttatott a végrehajtói kar elnökének.
Ugyanakkor a 24.hu összesítése szerint az érintett végrehajtók ennél jóval több pénzt kerestek, irodáik a megalakulásuk óta összesen 2 milliárd 319 millió profitot termeltek, vagyis több mint kétszer annyit, mint amennyit a vád szerint Schadl Györgynek fizettek kinevezésükért cserébe.
A beismerő vallomást tett végrehajtók ellen hivatali vesztegetés a vád, és az ügyészség indítványa alapján négyen 3 év, ketten 5 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapnának, továbbá ötmillió forint pénzbüntetést, és öt évre eltiltanák őket a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól. Ha a bíróság elfogadja a beismerésüket (elvi lehetőség van arra is, hogy ne tegyen így), az azt jelenti, hogy az ügyészi indítványnál súlyosabb ítéletet nem kaphatnak, kevesebbet viszont igen, mert a bíróságtól számíthatnak enyhébb elbírálásra.
Csakhogy a bíróság előtt tett nyilatkozataik alapján nem úgy látszik, hogy az érintett végrehajtókat felvetné a pénz. Sz. B. hetedrendű vádlott a Fővárosi Törvényszéken azt mondta, jelenleg autóalkatrész-kiszállítóként dolgozik. Ez azért figyelemre méltó, mert miközben beismerte, hogy több mint 190 millió forintot juttatott Schadl Györgynek, az irodája ennek több mint a háromszorosát, 669 millió forint profitot termelt négy év alatt. Ráadásul ebből csaknem 180 millió forint kifizetéséről hivatalosan akkor határozott a végrehajtói iroda, amikor Schadl már fél éve börtönben ült.
Beszédes nyilatkozatot tett a bíróság előtt a kilencedrendű vádlott, F. M. is, aki beismerte, hogy több mint 197 millió forintot juttatott a végrehajtók elnökének. Azt mondta: „Azért vállaltam be, hogy javítsak az anyagi helyzetemen, de bebizonyosodott, hogy nem javította, hanem sokkal rosszabb helyzetbe kerültem”.
Ez annak tükrében érdekes, hogy az ő végrehajtói irodája három év alatt 434 millió forint profitot termelt, vagyis több mint kétszer annyit, mint amennyit Schadlnak fizetett a vallomása szerint. Ráadásul az utóbbi végrehajtó iroda is akkor határozott 198 millió forint osztalék kifizetéséről – legalábbis papíron –, amikor Schadl már hónapok óta rács mögött volt.
A bűnösségüket beismerő végrehajtók irodái 2022 tavaszán – tehát jóval a végrehajtók elnökének letartóztatása után – összesen 740 millió forint osztalék kifizetéséről döntöttek. Ugyanakkor az nem világos, hogy valóban akkor történt-e kifizetés, vagy már korábban osztalékelőlegként kivették-e a pénzt a végrehajtók.
A nyomozati iratok között nem található utalás arra, hogy a vádhatóság vizsgálta volna, mi lett a végrehajtói irodák profitjával, így azzal a csaknem 1,4 milliárd forinttal, ami a hivatalos beszámolók szerint a vád alá helyezett végrehajtóknál landolt. Pedig a már említett Sz. B. nyomozati vallomásában arról tett említést, hogy a terhére rótt 190 millió forintnál jóval több pénzt fizetett ki Schadl György bizalmi emberének, aki vádalkut kötött az ügyészséggel. Igaz, azt ő sem tudta, hogy ebből mennyi pénz ment Schadlnak, és mennyi az emberének. Az viszont bizonyos, hogy a vádiratba esetében 190 millió forint kifizetése került be, az pedig nem látszik, hogy a nyomozók rákérdeztek volna, mit ért azon, hogy jóval többet fizetett ennél.
A 24.hu védőiken keresztül kereste a két említett végrehajtót, Sz.B.-t és F. M.-et is, ám nem kívántak nyilatkozni.
Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb korrupciós ügyének előkészítő ülése május 4-én zárul. A hat beismerést tett önálló bírósági végrehajtóval szembeni ítéletet is várhatóan ekkor közli majd a törvényszék, majd májusban indul az ügy érdemi tárgyalása Schadl György és Völner Pál főszereplésével. Előbbire tíz, utóbbira nyolc év börtönt kért az ügyészség beismerés esetére. Schadlra 200, Völnerre 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig. Az előkészítő ülésen mindketten tagadták bűnösségüket.
A fő vádpont lényege szerint Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 nyaráig legalább 83 millió forintot – adott át a volt igazságügyi államtitkárnak, aki ezért a pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta, beleértve a végrehajtói kinevezéseket. Az előkészítő ülésen a huszonkét vádlott közül tíz beismerte bűnösségét, ami igencsak megnehezítheti Völner és Schadl védekezését.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
