Több mint egy évig a Raiffeisen Bank három-, majd hatmilliárd forintos inkasszót helyezett egy egyesület számlájára. A szervezet vezetője nem érti, hogyan lett mínusz hatmilliárd forint a számláján, a pénzintézet pedig banktitkokra hivatkozva nem adott érdemi választ lapunk kérdéseire. A számlát végül megszüntették.
Egészen furcsa kalandja volt a Raiffeisen Bankkal a Neptun Vitorlázó Sportegyesületnek, miután egy egész éven át több milliárd forintot zárolt a pénzintézet a civil szervezet bankszámláján. Az egyesület vezetője, Wolf Gábor év elején fedezte fel, hogy a Raiffeisen Bank 2015 januárjában hárommilliárd forintot zárolt az egyesült bankszámláján, majd júliusban újabb hárommilliárdos zárolásra került sor. Ennek következtében az idén február végéig mínusz hatmilliárdos egyenleget mutatott a kontó.
Érthetetlen
Az egyesületet tíz éve alapították, de az utóbbi időben nem aktív a szervezet. Ilyen számlaegyenleg mellett egyébként sem lett volna esélye pályázatokon részt venni, vagy éppen hitelt igényelni. – Forgalom nem volt a számlán, lényegében csak a számlavezetési díjat és a banki jutalékokat terhelték rá, illetve ez a titokzatos hatmilliárd forintos zárolás történt – mondta lapunknak Wolf Gábor. Az egyesület vezetőjének a Raiffeisen Bankban azzal indokolták a hatmilliárdos zárolást, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) inkasszót vezetett a számlára. Valóban volt egy kisebb összegű inkasszó, de ez bőven százezer forint alatti ügy volt, s Wolf Gábor nem értette, hogy a NAV-os összegen felül miért terhelte meg a pénzintézet a számlát. – A bank lényegében mint egy „postás” jár el az ilyen ügyekben, és a NAV-inkasszót meghaladó összegben nem lehet zárolni a számlát – hangsúlyozta az egyesület vezetője.
Lapunk több banki szakértővel is beszélt, akik a konkrét ügy kapcsán nem akartak nyilatkozni, csupán általánosan fogalmazták meg a szakmai véleményüket. Elmondásuk szerint a pénzintézeteknél is bevett gyakorlat, hogy a passzív számlákat, miután az egyenlegük negatív tartományba kerül, egy idő után megszüntetik. Ellenkező esetben a havonta ráterhelt banki jutalékok és számlavezetési díjak miatt még nagyobb vesztesége lenne a pénzintézetnek. Érdekes módon a vitorlázóegyesület esetében ez csak idén februárban következett be. Olyanról, hogy több milliárd forinttal zárolják valakinek a bankszámláját, még egyikük sem hallott. Wolf Gábor szerint ügyintézői tévedés sem lehetett, hiszen először hárommilliárd, majd egy fél évvel később ismét hárommilliárd forintot zároltak a kontón; arra, hogy valaki kétszer tévedjen ilyen hatalmas összegben, kicsi az esély.
Titkolóznak
Az egyesület írásbeli hozzájárulásával lapunk is megkereste a Raiffeisen Bankot. A pénzintézet annyit közölt, hogy az „említett számla idén február 22-én bezárásra került, amelynek oka banktitoknak minősül, ezért a banknak nem áll módjában nyilvánosságra hozni egyéb részleteket”. Kíváncsiak voltunk arra is, mennyire bevett gyakorlat a Raiffeisennél, hogy számlaforgalmat nem bonyolító szervezetekre terhelnek nagyobb összegeket. – A bank nem hajt végre nagy összegű számlaterheléseket. Jogszabályban meghatározott esetekben a pénzintézetnek meg kell akadályoznia a számláról való forgalmazást, melynek módja a zárolás alkalmazása – közölte a Raiffeisen. Hozzátették, a számlazárolás nem jelent valós terhelést, hanem csupán egy technikai művelet, amely a számla tényleges egyenlegét nem érinti. – A Neptun vitorlázóegyesület számlazárásának körülményeiről nem adhatunk ki információt. A bank minden esetben a belső szabályzataiban foglalt eljárásrendet és a vonatkozó jogszabályokat követve hajtja végre a számlazárásokat – hangsúlyozta a pénzintézet. Wolf Gábor lapunknak annyit mondott még, hogy megfontolja az esetleges jogi lépéseket, és kártérítési pert indít a bank ellen.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 18.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
