Spanyolországban a kilakoltatások leállítását kéri az Amnesty International jogvédő szervezet. Keddi madridi sajtótájékoztatójukon közölt adataik szerint az elmúlt két évben mintegy 100 ezer család került utcára hiteltartozás miatt a dél-európai országban.
Esteban Beltrán, a nemzetközi szervezet spanyol irodájának igazgatója szerint nehéz találni még egy olyan területet Spanyolországban, ahol annyira kirívó az emberi jogok megsértése, mint a kilakoltatásoknál. A lakhatáshoz való jogot a spanyol alkotmány is rögzíti – mondta, hozzátéve, hogy szerintük a hatóságok nem tesznek meg mindent ennek a jognak a védelmében.
A jogvédők ezért javasolják a polgári perrendtartási törvény módosítását, hogy a bírák minden egyes kilakoltatást, esetről esetre megvizsgálhassanak, és legyen módjuk átnézni a bankok és az ügyfelek közötti megállapodásokat. A hatóságok követeljék meg, hogy csak a legutolsó lehetőség legyen a kilakoltatás – jelentette ki az igazgató.
Az Amnesty International a spanyol jegybank adatai alapján állítja: 2012 és 2014 között mintegy 100 ezer családot lakoltattak ki hiteltartozás miatt Spanyolországban. Eközben 3,4 millió üresen álló lakóingatlan van az országban, amelyeket fel lehetne használni a probléma megoldására, a lakhatás biztosítására – mondta Esteban Beltrán.
Beszélt arról, hogy a dél-európai országban összesen 250 ezer szociális bérlakás van, ez az ingatlanpiac 1,1 százalékát teszi ki, míg például Hollandiában 32 százalék, Ausztriában 23 százalék ez az arány.
A szervezet által elkészített jelentésből az is kiderül, hogy a legtöbb kilakoltatás Katalóniában történik: ott tavaly 15 ezren kerültek utcára. A valenciai régióban és Andalúziában 10 ezer, a madridi régióban csaknem 8 ezer adóst lakoltattak ki 2014-ben. Barcelona és Madrid új, június 13-án beiktatott polgármestereinek egyik legfőbb célkitűzése épp a kilakoltatások leállítása. Mindketten baloldali tömörülések jelöltjeiként indultak és nyertek a május végi helyhatósági választásokon.
Ada Colau, aki korábban a kilakoltatások ellen küzdő aktivistaként vált ismerté, a Barcelona en común (Barcelona, közösen) nevű pártszövetséggel nyerte el a polgármesteri címet. Első munkanapján rögtön meg is akadályozott egy kilakoltatást a katalán főváros egyik legszegényebb negyedében. Személyesen hívta fel az érintett család bankját, és elérte, hogy ne kerüljenek utcára. Ezután bejelentette, hogy egyeztetésre hívja a bankvezetőket.
Madridban Manuela Carmena, aki az Ahora Madrid (Madrid Most) nevű pártszövetség és a szocialista párt támogatásával lett polgármester, szintén személyesen járt el egy egyedülálló asszony ügyében. Neki három hét haladékot sikerült elérnie. Ő is tárgyalást kezdeményezett a legnagyobb bankok vezetőivel.
Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »
