Százéves történelmi rejtélyt oldottak meg a magyar kutatók

Százéves történelmi rejtélyt oldottak meg a magyar kutatók

Már-már krimibe illő rejtélyt oldott meg az a magyar interdiszciplináris kutatócsoport, amely Szigetvár-Turbék szőlőhegyen megtalálta az oszmán uralkodó sírhelyén emelt türbét.

A kutatás eredményét feltáró könyvet tegnap mutatták be az ELTE Gólyavárban.

Maguk a kutatók is elcsodálkoztak azon a hazai és nemzetközi érdeklődésen, ami a 2012 óta folyó ásatásaik eredményét övezte és övezi azóta is. Pedig nem kisebb sikert tudhat magáénak a történészekből, régészekből állón csoport, mint egy olyan tudományos rejtély megoldását, amely több évtizede foglalkoztatja a világot és amelyre pontosan eddig nem kaptak választ.

Szigetvár, 2016. július 5. Hancz Erika ásatásvezető régész (j) mutaja Mediha Nami Osmanoglu de Fernandeznek (j2) és Kenizé Mouradnak (j3), oszmán hercegnőknek I. Szulejmán török szultán feltételezett síremlékének feltárását Szigetvár közelében 2016. július 5-én. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, belső szerveit ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. A legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmán sírhelye a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete. MTI Fotó: Sóki TamásHancz Erika ásatásvezető régész (j) mutatja Mediha Nami Osmanoglu de Fernandeznek (j2) és Kenizé Mouradnak (j3), oszmán hercegnőknek I. Szulejmán török szultán feltételezett síremlékének feltárását Szigetvár közelében 2016. július 5-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Szigetvár, 2016. július 5. Hancz Erika ásatásvezető régész (j) mutaja Mediha Nami Osmanoglu de Fernandeznek (j2) és Kenizé Mouradnak (j3), oszmán hercegnőknek I. Szulejmán török szultán feltételezett síremlékének feltárását Szigetvár közelében 2016. július 5-én. I. Szulejmán Szigetvárnál halt meg, testét Isztambulba vitték, belső szerveit ugyanakkor a legenda szerint kivették és a helyszínen eltemették. A legjelentősebb oszmán uralkodóként tisztelt Szulejmán sírhelye a 17. században elpusztult, azóta elveszett a helyének pontos emlékezete. MTI Fotó: Sóki TamásHancz Erika ásatásvezető régész (j) mutatja Mediha Nami Osmanoglu de Fernandeznek (j2) és Kenizé Mouradnak (j3), oszmán hercegnőknek I. Szulejmán török szultán feltételezett síremlékének feltárását Szigetvár közelében 2016. július 5-én. (MTI Fotó: Sóki Tamás)

Sok komoly és ugyancsak sok naiv feltételezés látott napvilágot, a Szigetvár 1566-os ostroma idején elhunyt, Szulejmán szultán ideiglenes eltemetési helyén levő, később lerombolt síremlékével”türbéjével” kapcsolatban, de azt, hogy pontosan hol is temették el az 1566. szeptember 7-én az uralkodót 42 napra, nem tudták megmondani. A megoldáshoz, ahogy azt dr. Borsodi Csaba, az ELTE Bölcsészettudományi Karának általános ügyek dékánhelyettese elmondta, több kutatási területről érkező szakemberre volt szükség, bevetve a modern technika adta lehetőségeket. A csapatban történészek, geográfusok, művészettörténészek és régészek dogoznak együtt, így sikerülhetett rábukkanni Szulejmán türbéjére. A (jelenleg is tartó) kutatás, azaz a Szigetvár-Turbék projekt eredményeit egy kötetben publikálták a csoport tagjai, a könyvet és a kutatásáról készült dokumentumfilmet pedig tegnap mutatták be az érdeklődőknek az ELTE bölcsészettudományi karának Gólyavár épületében.

Hírdetés

A Dr. Pap Norbert és dr. Fodor Pál szerkesztette kötetet Oborni Teréz, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa mutatta be: a két részre tagolódó könyvben a 2013 és 2016 között zajlott Szigetvár-turbéki Szulejmán-kutatások folyamatáról, az azonosításról és az elért tudományos eredményekről olvashatunk, részben pedig tanulmányokon keresztül ismerhetjük meg például a XV. – XVI. századi magyar-török kapcsolatokat (dr. Hóvári János), a szultán Szigetvár környéki sátorhelyéről fellelt oszmán írott forrásokat (Hancz Erika), de megtudhatjuk a török  Feridun Emecen professzor álláspontját és gondolatait a törvényhozó Szulejmán elveszett türbéjével kapcsolatban.

Esterházy Pál 1664. évi vázlatrajza Szulejmán szultán türbéjéről és az azt körülvevő épületekrőlEsterházy Pál 1664. évi vázlatrajza Szulejmán szultán türbéjéről és az azt körülvevő épületekről

Esterházy Pál 1664. évi vázlatrajza Szulejmán szultán türbéjéről és az azt körülvevő épületekrőlEsterházy Pál 1664. évi vázlatrajza Szulejmán szultán türbéjéről és az azt körülvevő épületekről

A könyv ismertetése után levetített “Szulejmán sírkápolnája nyomában” című dokumentumfilmben pedig a kutatócsoport tagjai szólalnak meg, fontos háttér információk derülnek ki arról, hogyan is indulhattak el az ásatások, s hogy milyen török-magyar összefogásra volt szükség ahhoz, hogy végre kiderüljön hová is temették el ideiglenesen a szultánt 1566-ban.

Szita Károly kaposvári polgármester (j) és Hilmi Türkmen, a török testvérváros, Üsküdar polgármestere, miután megkoszorúzták Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobrát a Magyar-Török Barátság Parkban Szigetvár közelében 2015. december 19-én. A török vendégek felkeresték I. Szulejmán szultán nemrégiben feltárt sírhelyét (türbéjét), az egykori mauzóleumot szigetvár-turbéki szőlőhegyen. MTI Fotó: Lendvai PéterZrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobrát a Magyar-Török Barátság Parkban Szigetvár közelében  (MTI Fotó: Lendvai Péter)

Szita Károly kaposvári polgármester (j) és Hilmi Türkmen, a török testvérváros, Üsküdar polgármestere, miután megkoszorúzták Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobrát a Magyar-Török Barátság Parkban Szigetvár közelében 2015. december 19-én. A török vendégek felkeresték I. Szulejmán szultán nemrégiben feltárt sírhelyét (türbéjét), az egykori mauzóleumot szigetvár-turbéki szőlőhegyen. MTI Fotó: Lendvai PéterZrínyi Miklós és Szulejmán szultán szobrát a Magyar-Török Barátság Parkban Szigetvár közelében  (MTI Fotó: Lendvai Péter)

A kutatás vezetői elmondták, az ásatások idén nyáron fejeződnek be, azt, hogy a pillanatnyilag magánterületen fekvő romok, a hangsúlyozottan magyar műemlék majd hogyan lesz látogatható – a kutatás befejezése után kell kitalálni. Viszont a száz éve tartó tudományos problémát, az ostrom 450. évfordulójára szerencsésen lezárhatják.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »