Száz évvel ezelőtt jelentős utcanév-változtatások mentek végbe az akkor még többségben magyarok lakta Léván. Számos magyar, az újonnan érkező csehszlovák hatalomnak nem tetsző utcanév tűnt el. A városvezetés egy ideig ellenállt ennek, egy hosszabb huzavona eredménye volt a 1923-ban bevezetett változás.
Mint Vincze László, a Nyitrai Levéltár lévai részlegének munkatársa, jelenlegi városi képviselő portálunknak elmondta: a változó állami szerveknek és politikai rezsimeknek köszönhetően az utcanevek is jelentősen változtak a városban.
A kezdeti latin utcaneveket fokozatosan magyar, majd kétnyelvű feliratok váltották fel és sajnos a második világháborút követő időszaktól csak szlovák nyelvű utcanevekkel találkozunk a járási székhelyen.
A csehszlovák állam az 1920/266 törvénycikk értelmében felülbírálta a korábbi közterületi elnevezéseket. Így tűnt el számos utcanév, településnév, városrész megnevezése. Az említett törvény kitárt arra is, hogy a közterületek nem viselhetik olyan személyek, illetve fogalmak neveit, akik, illetve amelyek a csehszlovák nemzettel vagy társult nemzetekkel szembeni ellenséges gondolkodásmódot nyilvánítottak ki.
Ennek alapján Bars megye ispánja és a város új vezetője elrendelte a közterületek átnevezését,
„A többségbn magyar képviselőkből álló tanács fellebbezett a döntés ellen, azzal az érvvel, hogy Léván nincs olyan utca, amely a csehszlovák berendezkedés ellenségének nevét viselné” – magyarázta Vincze László.
A több éven át tartó küzdelemben bekapcsolódott Vavro Šrbobár, Szlovákia irányításával megbízott teljhatalmú miniszter is. Az új hatalom végül sikerrel járt, 1923-ban végbementek a részleges közterületi átnevezések.
Ezek a nevek a mai napig is megtalálhatóak a járási székhelyen, frekventált utcák, útszakaszok elnevezéseként.
A közterületek elnevezése abban az időben kétnyelvű táblákkal történt a városban. Így hamarosan elkészült a 16 zománcozott, 38 x 19 centiméteres kétnyelvű utcanévtábla. A táblákat a losonci székhelyű S. Sternlicht és Társ. Zománcgyár készítette darabonként 40 csehszlovák koronaért.
A 20. század sorsfordító változásai a lévai közterületek elnevezésében is végigkövethetők. Az első bécsi döntést követően Léva is visszatért Magyarországhoz. Újra magyar nyelvű táblák kerültek az utcákra. A második világégést és a hontalanságot követően azonban csupán szlovák nyelvű táblákat helyeztek ki, ez tart a mai napig is a több mint harminc ezer főt számláló városban.
„Az utcanevek átnevezésére most is igény van, hiszen több utca viseli még az előző rendszerek képviselőinek neveit” – fogalmazott a képviselő. A mai napig van például Engels utca, amely történetesen a lévai kálváriára vezet.
Sajnos csak szlovák nyelven, ám pár lévai utca máig őrzi a magyar múlt és örökség emlékét. Utca viseli a város híres szülöttének, Kittenberger Kálmánnak a nevét. Ugyancsak utcát neveztek Koháry Istvánról és 2020-tól a lévai születésű, Kossuth-díjas Grendel Lajos író nevét is utca őrzi nem messze a helyi magyar tannyelvű alapiskola épületétől.
(Pásztor Péter/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
