A korábbi évtizedekhez képest 30-40 nappal előbb kell behajtani az állatokat a pusztáról, mert nyaranta úgy kiszárad a Hortobágy, hogy a legelőkön nem találnak elég táplálékot – mondta az InfoRádióban Ecsedi Zoltán, a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Arról is beszélt, hogy egy olyan gazdának, aki száz szarvasmarhát tart, ez 3-4 millió forint plusz terhet jelent.
A Szegedi Tudományegyetemen március elején egyedülálló kutatócsoport állt fel, amely az intézmény klímaváltozással kapcsolatos kutatásait gyűjti egybe, illetve különböző területekről érkező szakértőket fog össze. Az SZTE közleménye szerint az első évben a kollaboráció részvevőinek összegyűjtése és a kapcsolható kutatások rendszerezése lesz a munka fókuszában.
Szeged átlaghőmérséklete már az olyan dél-mediterrán városokéival vetekszik, mint például Róma, Marseille vagy Szaloniki, miközben a Duna-Tisza köze pedig egyre inkább elsivatagosodik. A Hortobágyot sem kíméli a klímaváltozás:
a korábbi évtizedekhez képest 30-40 nappal előbb kell behajtani az állatokat a pusztáról, mert nyaranta úgy kiszárad a Hortobágy, hogy a legelőkön nem találnak elég táplálékot.
A Klímaváltozás Interdiszciplináris Kutatócsoport vezetője azt mondta az InfoRádióban, hogy a klímaváltozás az egyik legégetőbb probléma, amellyel napjainkban szembe kell néznie az emberiségnek, az éghajlatváltozás bizonyos hatásai pedig már most is érezhetők. Gál Tamás úgy fogalmazott, egyre több olyan kérdés van, amire megoldást kell találni, de nemcsak tudományos szinten, hanem a stratégiák kijelölésénél is, mert az emberek válaszokat várnak az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges jelenségekre, tudni szeretnék a kiváltó okokat.
Az SZTE légkör- és téradattudomány tanszékének vezetője kiemelte, hogy Szeged és környéke, a Dél-Alföld hazánk legmelegebb területe, ahol olyan folyamatokat lehet tapasztalni, amelyeket az ország más részein egyáltalán nem vagy csak néha. Mint mondta, nyaranta már olyan meleg van Szegeden, hogy nem kérdés a családok számára a légkondicionáló beszerzése, míg Budapesten ez azért még nem jellemző minden egyes épületre vagy háztartásra.
A Hortobágyot is nagyon látványosan érinti az éghajlatváltozás, jóval szárazabb, mint korábban – emelte ki a Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Ecsedi Zoltán hozzátette: ez biodiverzitás-vesztést eredményez, ami azt jelenti, hogy
eltűnik a sekélyvizes élőhelyekhez kötődő élőlények közössége,
de a gazdálkodókra is károsan hat ez a jelenség, hiszen a Hortobágyon legeltető pásztorok egy hónappal rövidebb ideig lehetnek a pusztákon. Korábban október végén, november elején hajtották be az állatokat, míg az utóbbi években ez előretolódott augusztus végére, szeptember elejére. Egy olyan gazdának, aki száz szarvasmarhát tart, ez 3-4 millió forint plusz terhet jelent, hiszen hamarabb, már a téli időszak előtt el kell kezdenie a tehenek etetését.
Ecsedi Zoltán szerint ugyanakkor a változó éghajlat arra is rávilágított, hogy az őshonos fajták jobban tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz. Azt gondolja, hogy
a szürke marha állomány nem fog megcsappanni, az egyéb állatok száma viszont várhatóan jelentősen csökken majd.
A Hortobágyi Természetvédelmi Egyesület munkatársa az Európai Unió által elfogadott természet-helyreállítási rendeletre is kitért. Az előírások alapján fokozatosan újra kell éleszteni az élőhelyeket: 2030-ra az érintett területek 30, 2040-re a 60, míg 2050-re a 90 százalékát kell helyreállítani, megfelelve a szabályoknak. Ecsedi Zoltán megjegyezte: a magyar kormánynak 2026 szeptember elsejéig kell kidolgoznia az erre vonatkozó terveket. Ehhez be kell szerezni különböző eszközöket, berendezéseket, elő kell teremteni a szükséges forrást és fel kell venni a kapcsolatot a munkálatokat elvégző vállalkozásokkal, illetve „szövetségesekkel”, akik támogatják az egész projektet.
Ecsedi Zoltán beszélt a Life-projektről is, amely egyetlen uniós forrásként dedikáltan környezet- és természetvédelmi, valamint éghajlat-politikai célkitűzéseket támogat. Az éghajlatváltozás miatt egész Európában csökkent a vízimadarak száma, a Hortobágyon azonban több ezer hektáron sikerült visszahozni az eredeti vízjárást a tájban. Ezeken az élőhelyeken pedig újra megtelepedtek vagy megmaradtak a madárpopulációk.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
