Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió kétnapos, rendkívüli csúcstalálkozójának második napján tartott ülésre indul Brüsszelben 2020. október 2-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Az Európai Unió határozott és egyértelmű üzenetet küldött Ankarának a párbeszéd folytatásának szándékáról, és arról, hogy kiáll Görögország és Ciprus érdekei és jogai mellett – közölte a német kancellár Brüsszelben, az uniós csúcstalálkozót követően pénteken.
Angela Merkel kijelentette, Ankarával közösen át kell tekinteni a 2016-ban a migráció kapcsán létrejött EU-török partnerségi megállapodást.
A Fehéroroszországgal szemben hozott szankciókról azt mondta, a megszorító intézkedések azok számára igazán fontosak, akik a szólás szabadságáért küzdenek az országban.
Az Örményország és Azerbajdzsán között kiújult konfliktussal összefüggésben a harcok azonnali beszüntetését sürgette, valamint elítélte az Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ellen idegméreggel elkövetett merényletkísérletet, amelyet a nemzetközi jog súlyos megsértésének nevezett.
Az EU és Kína közötti kapcsolatra vonatkozóan kijelentette, a két fél közöti beruházási megállapodásoknak kölcsönösséget kell élvezniük, ugyanis még mindig túl magasak az akadályok azon európai vállalatok előtt, amelyek Kínában kívánnak befektetni. Az európai vállalatoknak ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük a Kínában tervezett befektetések terén, mint a kínai vállalatoknak Európában – húzta alá.
„Ha a kínai fél bizonyos területeken nem biztosítja piacra jutást, az természetesen azt jelenti, hogy az európai piacra való bejutás is korlátozottabb lesz” – fogalmazott.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követően tartott sajtótájékoztatón közölte, hogy a tagállamok az összefogás és a koordináció erősítésében egyeztek meg a koronavírus-járványt követő helyreállítás részleteit illetően.
„Úgy döntöttünk, együtt fogunk dolgozni az oltások kifejlesztése, gyártása és elosztása terén is annak biztosítására, hogy minden uniós állam, valamint minden partnerország hozzáférhessen a vakcinához” – fogalmazott.
A Kínával ápolt kapcsolatokat érintve elmondta, az unió célja, hogy szorosan együttműködjön Pekinggel egyebek mellett olyan nagy globális kihívások kezelésében, mint a koronavírus-járvány és az éghajlatváltozás. Az unió az európai piac teljes potenciáljának felszabadítását kívánja elérni, az unió ugyanis hisz a szabad piacban, ugyanakkor ellenállóbbnak és jobb helyzetben kell lennie valamennyi képességének érvényesítéséhez a stratégiai ágazatokban – emelte ki. Arról is tájékoztatott, hogy az uniós tagállami vezetők november 16-án Berlinben találkoznak a Kínával ápolt kapcsolatok áttekintésére. Az informális találkozó Kína részvétele nélkül zajlik – közölte.
Elmondta, az Egyesült Királysággal kialakítani kívánt jövőbeli kapcsolatokról folytatott, eddig nagyon kevés eredménnyel járó tárgyalások a következő, két hét múlva esedékes csúcstalálkozó középpontjába kerülnek. Hozzátette, a huszonhetek álláspontja teljesen egységes a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodásban foglaltak betartásának fontosságát illetően – emelte ki.
Arra a kérdésre, hogy fenyegetik-e a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadását az uniós finanszírozás és a jogállamiság esetleges összekapcsolása által felvetődő aggályok, Charles Michel azt válaszolta: a költségvetésről „egészen rövid megbeszélés” folyt csak. A jogállamiság kérdése nagyon fontos Európa jövője szempontjából. Elengedhetetlen, hogy a nemzeti parlamentek mihamarabb ratifikálják a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó alapot – tette hozzá.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a brit uniós kilépéssel kapcsolatban kijelentette, az EU számára fontos a kereskedelmi megállapodás létrejötte az Egyesült Királysággal, „azonban nem minden áron.” Véleménye szerint kisebb előrehaladás ellenére a fő kérdések, mint például az egyenlő versenyfeltételek és a halászat, még mindig nyitva állnak. Bejelentette, szombaton videokonferencia formájában tárgyal Boris Johnson brit miniszterelnökkel a jövőbeli kapcsolatrendszerről folyó tárgyalások felgyorsítása érdekében.
A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban a kialakult helyzetet aggasztónak nevezte, hozzátéve: nem szabad, hogy a tavaszi állapotok megismétlődjenek. Arra szólította fel az uniós tagországokat, hogy egységesen és átlátható módon döntsenek intézkedéseik bevezetéséről. Hangsúlyozta azt is, hogy a megfelelő oltóanyag az egyetlen hosszú távú megoldás a járvány megállítására.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői a csütörtökön kezdődött, kétnaposra tervezett brüsszeli csúcstalálkozójuk első munkanapján szankciók bevezetése mellett döntöttek Fehéroroszországgal szemben a vitatott tisztaságú augusztusi elnökválasztás, illetve az azt követő megmozdulások részvevői elleni erőszakos hatósági fellépés miatt. Arról is határoztak, hogy felszólítják Törökországot, folytasson párbeszédet a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakult konfliktus rendezése céljából. A tanácskozás pénteki zárónapjának napirendjén az EU és Kína közötti kapcsolatok ügye szerepelt, a tagállami vezetők emellett áttekintették a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) követő jövőbeni kapcsolatrendszerről folytatott tárgyalások állását, valamint vitát folytatnak az egységes európai uniós piac lehetőségeiről, az iparpolitika fejlesztéséről és a legújabb digitális fejlesztések kínálta lehetőségek kihasználásáról.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
