Első alkalommal készült el a Hagyományok Háza kezdeményezésére a Népművészeti jelentés, amely átfogó képet ad a magyar népművészet elmúlt hét évéről. A dokumentumot Both Miklós, az intézmény főigazgatója mutatta be a Szakmai Napok című kétnapos rendezvény nyitóelőadásán. A rendezvény másik fő célja az intézmény sokoldalú tevékenységének bemutatása volt.
A Hagyományok Háza április 3-án rendezett második szakmai napjára az egész Kárpát-medencéből érkeztek vendégek. A program összeállításában számos külhoni téma is szerepelt. A szimpóziumot Both Miklós, az Intézmény főigazgatója nyitotta meg, s a Néphagyományaink éltetése a 21. században című bevezető előadásában bemutatta az első Népművészeti jelentést, illetve szemléltette a Hagyományok Háza szerteágazó munkáját. Az intézmény főigazgatója kiemelte, hogy a támogatásoknak köszönhetően a néptánc területe közel 12 milliárd forint forráshoz jutott, a népzene 3,6 milliárdot kapott, a tárgyalkotó szervezetek 2,5 milliárdot, míg a táncházak 1,5 milliárd forintot. A népmese területére is jutott 117 millió forintnyi támogatás. Fontos megállapítás, hogy
a támogatási források nemcsak Magyarországon, hanem tizenhat országban is segítették a népművészeti közösségeket, a támogatások kétharmada hazánkban, egyharmada pedig határon túli területeken hasznosult.
Ezt követően az Intézmény vezetői videóüzenetben számoltak be tevékenységükről. A plenáris ülést követő tizennégy szekcióülés fókuszában a hagyományőrzés, a táncházmozgalom és a folklorizmus területeinek aktuális kérdései szerepeltek.
Árendás Péter, a Népzenei Szakcsoport vezetője a Jó gyakorlatok a Kárpát-medencei népzeneoktatás területéről csoportot fogta össze. A szekció munkáját a Csoóri Sándor Alap népzenei támogatásainak bemutatásával vezette be. Az előadó statisztikai adatokat is közkinccsé tett: a népzenei együttesek, népdalkörök, valamint a népzeneoktatási terület 3383 pályázatát 2017–23 között 3,5 milliárd forint értékben támogatták. A bevezetőt követő fórumon a különböző országrészekből érkezett szakemberek a Alap-program gyakorlati kérdéseiről osztották meg gondolataikat. Lételemüknek, számukra nélkülözhetetlennek tekintették a pályázatok lehetőségét, utaltak eredményeikre, valamint a támogatások csökkenésére is. A kieső források pótlására tett erőfeszítéseikre külön kitértek.
Megkülönböztetett figyelem kísérte a Népművészeti monitoring, kutatói percepciók címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést. Az eszmecserén neves kutatók vettek részt; a szekció témája a most megjelent Népművészeti jelentésen alapult. Hangsúlyozták, hogy ilyen vizsgálatban a kölcsönös megértés, s a szemantika is fontos szerepet játszik. Bonyolítja a képet, hogy e kulturális területen számok sokasága kering, folyosói beszélgetések árnyalják a képet, az egységes nyelvet viszont, mint eredőt nehéz meghatározni.
Népes hallgatóság előtt folyt A hagyományok és a közösség szolgálatában Kárpátalján műhelybeszélgetés. Az országrész az általános érdeklődés homlokterében van, de az otthon élőkről kevesebb szó esik. A beszélgetésen Kárpátalján élő és dolgozó szakemberek vettek részt, mindhárman a közösségük kulturális és mentális „jólétén” tevékenykednek.
A néphagyományokhoz köthető, generációkat és a közösségeket összekötő, követendő gyakorlatok kerültek szóba, melyek egyben a szülőföldön maradást is szolgálják. A hozzászólók kiemelték a Hagyományok Háza szakmai támogatását.
„Két szekció munkájában vettem részt – osztja meg gondolatait Cseszák Balázs, a Hagyományok Háza vajdasági munkatársa a konferencia végén. – Az összerázás címet viselő kerekasztal-beszélgetés a színpadi néptáncművészet kérdését helyezte középpontba, A játszóháztól a stratégiai tervezetig csoport pedig a felvidéki pedagógusképzést tűzte napirendre. Hazatérve, az elhangzott tapasztalatok is segíthetik otthoni munkámat.”
A szakmai nap levezető programmal, a Folk Fashion és a Gyöngyélet tárlatok megtekintésével, s egy nyilvános beszélgetéssel, a Vitaszínházzal ért véget.
Dr. Csermák Zoltán
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
