Bemutatta a felújított sáromberki Teleki-kastélyt az új tulajdonos, Benedek Imre orvosprofesszor és családja. Az újságíróknak a keddi sajtóeseményen elmondta: több tervük is van a kastéllyal kapcsolatban. A sáromberki Teleki-kastély a parkból nézve • Fotó: Haáz Vince A 2019-ben megvásárolt sáromberki Teleki-kastély új tulajdonosa Benedek Imre és családja.
Az újságíróknak és a meghívottaknak arról beszéltek, hogy kulturális központot, a Teleki családnak emléket állító múzeumot, konferenciatermet, kardiológiai rehabilitációs központot szeretnének berendezni, a kastély parkjában pedig – elsősorban a fiatalok számára – szórakozási lehetőséget hoznának létre.
Benedek Imre, az új tulajdonos a Teleki-kastély főbejárata előtt • Kép: Haáz Vince
Benedek Imre azt hangsúlyozta, hogy a közösséget szeretnék szolgálni azzal, hogy megvették és felújították a kastélyt. „A víz szalad, a kő marad,/a kő marad” – idézte Wass Albert verssorait, kifejtve, hogy ő, családjával együtt a kőnek érzi magát, amely itthon van, és cselekedeteivel igyekszik az itthoni közösséget szolgálni. Ugyanakkor a transzilvanizmusról is beszélt, pontosabban arról, hogy a más-más nemzetiségűeknek együtt kell élniük és egymást értékelniük. Theodora Benedek, az orvosprofesszor felesége is a románok és magyarok összefogásáról beszélt, azt hangsúlyozva, hogy felelősséget éreznek a helyi közösséggel szemben, amely befogadta őket, és ahol otthon érzik magukat.
A tulajdonos házaspár végigvezette a vendégeket a kastélyon, arra biztatva mindenkit, hogy lépjenek be mindenhova, nézzék meg a termeket, a szobákat, még az egyik pincébe is lemehettek az érdeklődők, ahol megmutatták, hogy hogyan pucolták le a téglafalakat. Mint kiderült, ott egy borpincét terveznek berendezni. Az eseményt a világjárvány miatt csak minimális számú vendéggel lehetett megszervezni, az újságírók mellett alig néhány személy kapott meghívást. Cornel Sigmirean történész, egyetemi tanár az erdélyi, illetve azon belül a Maros megyei kastélyokról beszélt, szerinte jó lenne, ha azok hasonló tulajdonosokhoz kerülnének. Henter György, a marosvásárhelyi vártemplom lelkésze az építkezés jelentőségét hangsúlyozta, Porkoláb Levente sáromberki református lelkész a Teleki-család és a református egyház közötti együttműködésről, kölcsönös tiszteletről beszélt és ezt kérte az új tulajdonosoktól is. Sok még a munka – mutat szét birtokán Benedek professzor • Fotó: Haáz Vince A jelen levő Dimitrie Sturdza herceg Erdélyt az ötven évvel ezelőtti Svájchoz hasonlította, ahol nem számít, hogy ki milyen nemzetiségű, vagy milyen vallási felekezethez tartozik. Mint arról már beszámoltunk, a Teleki Sámuel erdélyi kancellár által építtetett barokk stílusú épületet 2005-ben kapta vissza a Teleki család, a Kanadában élő örökösök több mint tíz éven át próbálták eladni, míg megtalálták az új tulajdonost.
A Téka-alapító és az Afrika-kutató Telekiek A Telekiek 1769-ben tették le a kastély alapkövét. A nyugat-európai peregrinációjából hazatért fiatal Teleki Sámuel, a híres marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója az 1760-as évek végén, iktári Bethlen Zsuzsannával kötendő házasságára készülődve látott hozzá a sáromberki kastély megépítéséhez. A munkálatok befejezéséig több mint fél évszázad telt el. Az északi szárny mögötti, bástyaszerű tömbben végződő komplexum 1781-1782-ben, a lovarda 1825-ben épült. A kastély mögött kert létesült, melyet a 19. század folyamán alakítottak át angolkertté. A két 18. századi épületet összekötő neobarokk központi szárny jóval később, 1912–13-ban épült. Ezt a kancellár dédunokája, az Afrika-kutató Teleki Sámuel építtette.
A központi szárny révén jó érzékkel egységesítette a különálló 18. századi részeket, hasonlóvá téve az addig kúriaszerűen ható épületegyüttest a barokk világ kastélyaihoz. Ennek az épületrésznek a használatba vételére azonban sohasem került sor: a termek végleges kialakítását követően a két világháború között a családnak már nem volt anyagi ereje a központi szárny rendbetételére, az épületet akkoriban raktárként használták. A két világháború között a kastélyt még az egyik leggazdagabb berendezésű erdélyi nemesi lakként tartották számon. A második világháború utáni feldúlása és teljes kifosztása során azonban berendezése szinte teljes egészében megsemmisült, napjainkban sajnos csak az írott és képi források alapján tanulmányozható. Így a barokkos épület részben a marosvásárhelyi Teleki Téka alapítója, Teleki Sámuel kancellár, részben pedig dédunokája, Teleki Samu híres Afrika-kutató nevéhez és tevékenységeikhez fűződik.
Antal Erika
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
