Éveken át elhallgatta a hatóságok elől a kútjainál elkövetett számlacsalásokat a Mol Nyrt.
A nemzeti olajtársaság biztonsági szolgálata figyelte és házon belül rendszeresen bírságolta a kutak vezetőit a fiktív áfás számlákkal kereskedő alkalmazottak miatt, de az esetekről nem tett feljelentést – idézi több Mol-töltőállomás üzemeltetőjének egybehangzó állítását a 24.hu.
Alkalom bőven lett volna arra, hogy értesítsék az adónyomozókat. A portál birtokába került dokumentumok tanúsága szerint volt olyan időszak, amikor a Mol biztonsági emberei egyetlen hét alatt 170 számlacsalást jegyzőkönyveztek, sőt a szabálytalanságokért számlánként külön-külön 10 ezer forintos „kötbért” is kiszabtak. Ám a törvénytelenségek elleni adóhatósági fellépés elmaradt.
A Mol Működés Támogatás vezetője az összes belföldi kútnak elküldött körlevelében is csak feltételes módban fenyegette meg a kutasokat, hogy a kötbér után hatósági észlelés esetén súlyosabb, milliós nagyságrendű büntetés is bekövetkezhet.
A 25,2 százalékos állami tulajdonban lévő Mol jelenleg is több mint ötszáz töltőállomást működtet országszerte. A kutak nagy részét alvállalkozó cégek, úgynevezett Mol-partnerek üzemeltetik, de az alvállalkozók is a Mol nevében adnak számlát az üzemanyagról. Bár a szektorban a milliárdos vagyonokat megalapozó olajbiznisz kora rég lejárt, a szerényebb léptékű ügyeskedések azért nem szűntek meg. A hamis áfás számlák kiállítása például mind a mai napig nagy kísértés, hiszen jelentős adómentes mellékjövedelmet biztosíthat az alkalmazottaknak mindaddig, amíg le nem buknak.
Az áfacsalásoknál arra alapoznak, hogy az autósok jelentős része a készpénzes fizetés után úgy távozik a benzinkút kasszájától, hogy nem várja meg a vásárlásról szóló nyugtát. A pénztárosnak ilyenkor alkalma nyílik arra, hogy a kasszában a tranzakció lezárása előtt a magáncélú üzemanyag-vásárlás bizonylata helyett céges áfás számlát állítson ki. A számlát előre megbeszélt módon egy olyan vállalkozás nevére írja, amelynek a kedvezőbb adóelszámoláshoz szüksége van üzemanyagszámlára, és ezért hajlandó némi ellenszolgáltatásra is.
Csakhogy a fiktív számlák elkönyvelésével a vállalkozás költségvetési csalást követ el, mert szándékosan kevesebb adót fizet az államnak. A számlát előállító benzinkutas a törvényi megítélés szerint bűnsegéd ebben az akcióban.
Azzal, hogy a Mol házon belül tartotta a hasonló ügyeket, akadályozta, hogy az adóhatóság megtalálja a csaló cégeket, és behajtsa rajtuk az elmaradt adót – írja a portál.
Egy budapesti benzinkút valamivel több mint két éve készült jegyzőkönyvéből például látszik, hogy ott a „működéstámogatás” hetekig gyűjtötte az adatokat, és amikor kimentek a töltőállomáshoz, már több mint két tucat hamis számláról volt felvételük.
A 24.hu által megszerzett jegyzőkönyv szerint a számlák összértéke ennél az egyetlen kútnál megközelítette a félmillió forintot.
A számlacsalásokból befolyó kötbérek nagyságáról hiába kérdezte a Molt a portál. Forrásaik szerint azonban az biztos, hogy a bevétel egy részéből évente legalább 10 millió forintot – minimum ezer hamis számla ellenértékét – a rendszeresen megrendezett „Az év töltőállomása” verseny díjazására fordítottak.
A Mol-tól a következőket kérdezte a 24.hu:
Az elmúlt években mekkora értékben fülelt le szabálytalan áfásszámla-kiállítást a Mol belső ellenőrzése?
Miért kötbérkiszabással büntetik az ilyen cselekményeket?A szabálytalanságokért mennyi kötbért szabtak ki?Jelezte-e a Mol a NAV felé az áfával kapcsolatos bűncselekményeket?
A lapnak adott rövid válaszában a Mol részben elismerte, hogy a vállalatnál előfordultak szabálytalanságok, de a sajtóosztály szerint ezeket törvényes keretek között kezelték. Azt is írták, hogy a kötbérezés mértékét befolyásolta a szabálytalanságok súlyossága, de mint azt a korábban idézett dokumentumok bizonyították, a hamis számlák esetében ez nem így volt: az áfacsalást fixáron büntették, a kötbér nem függött a számlaértéktől.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
