Szakképzés: ötvenötezer férőhely maradt üresen

A szakgimnáziummá átnevezett szakközépiskolák férőhelyeinek közel fele üresen marad az ősszel induló tanévben – derült ki a Magyar Nemzet által megismert adatokból. A szakközépiskolákká avanzsált szakiskolákban még ennél is rosszabb a helyzet: ott a férőhelyek több mint hatvan százalékát nem sikerült feltölteni. Úgy tűnik, a kormány hiába igyekezett népszerűsíteni a szakképzést az elmúlt években, eredménytelen maradt a próbálkozás, továbbra is a gimnáziumi képzés a sláger.

Hiába lett volna hely több mint 55 ezer diák számára, 24 ezer iskolapad üresen marad a jövő héten induló tanévben – ezt mutatja az Oktatási Hivatal (OH) idei középiskolai felvételire vonatkozó adatsora, amely az általános felvételi eljárás utáni eredményeket összegzi. Ezzel a férőhelyek mindössze 56,3 százalékát sikerült betölteni, ami jelentős visszalépés tavaly óta, amikor ez az arány még 62,8 százalék volt. A szakgimnáziumok összesen 1986 tanulmányi területet hirdettek meg idén őszre, ám ezek közül 109 indítását végül vissza kellett vonni.

A kapacitásfelesleg a szakközépiskolává átnevezett szakiskoláknál még ennél is súlyosabb: ott a meghirdetett 50 ezer férőhely mindössze 38,8 százalékát sikerült betölteni, ami azt jelenti, hogy 30 900 hely üresen maradt. Igaz, itt enyhébb a visszaesés 2015 óta, mikor is a helyek 40,4 százalékát töltötték fel.

Az összes jelentkező 35 százalékát vették fel gimnáziumba, 39 százalékukat szakgimnáziumba, alig negyedüket szakközépiskolába, 2 százalékukat pedig készségfejlesztő speciális szakiskolába.

A legnépszerűbb gimnáziumtípusnak a nyolcosztályos bizonyult, itt a meghirdetett férőhelyek több mint 93 százalékát sikerült betölteni. Ezt követték a hatosztályos intézmények közel 90 százalékos betöltöttséggel, míg harmadik helyen a 4-5 évfolyamos gimnáziumok végeztek közel 75 százalékos telítettséggel. A gimnáziumok népszerűségét mutatja, hogy 2015-ben az összes középiskolás diák 40 százaléka járt gimnáziumba, ami az eddig mért legmagasabb arány.

Fotó: MN-grafika

Nem sikerült a képzés népszerűsítése

Tény, hogy a tanulói létszám a népességfogyás miatt évről évre egyre alacsonyabb, ám a csökkenés a szakképző intézményeket sújtotta a legerőteljesebben. Ezt jól mutatja, hogy a 2010/2011-es tanévben még közel 200 ezren jártak gimnáziumba, 240 ezren szakközépiskolába (mostani nevén szakgimnáziumba), míg mintegy 140 ezren szakiskolába (új nevén szakközépiskola). Tavaly már a gimnáziumi oktatást 181 ezren, a szakgimnáziumit 183 ezren választották, míg a szakközépiskolákba mindössze 88 ezer diák járt. Összesen tehát 126 ezer gyerek tűnt el az iskolákból mindössze 5 év alatt, közülük 108 ezren a szakgimnáziumokból és a szakiskolákból. Így úgy látszik, hiába próbálta a kormány az elmúlt években folyamatosan népszerűbbé tenni a szakképzést, ez eddig sikertelennek bizonyult. Pedig maga Orbán Viktor miniszterelnök is több alkalommal felszólalt az ügy érdekében arról beszélve, hogy „a jövő a szakképzésben van”, vagy hogy „az országnak nem közepes gimnazistákra, hanem jó szakemberekre van szüksége”.

Átgondolatlan az átalakítások koncepciója?

Az intézmények vonzerejét az sem növeli, hogy bár az új tanévtől jelentős átalakításokat tervez a kormány a szakképzésben, egy héttel a tanévkezdés előtt sincs még meg az összes, végleges, jóváhagyott tanterv, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet oldalán is csak a szakképző iskolák közismereti kerettanterveinek tervezetei érhetők el. A bizonytalanság miatt a Tanítanék Mozgalom és a Civil Közoktatási Platform múlt héten nyílt levélben fordult Varga Mihályhoz, a változtatásokért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetőjéhez. Ebben arról írtak: „átgondolatlan, felelőtlen” az átalakítások koncepciója. A szervezet többek közt aggályosnak tartja a közismereti órák számának csökkentését, tehát azt, hogy a természettudományos tantárgyak egy részét törölnék a szakképzésből. Az ezek helyett bevezetendő komplex természettudományos tárgy kapcsán pedig azt sérelmezték, hogy a kormányzat nem dolgozott ki hozzá sem tantervet, sem tankönyveket, ráadásul a tanárképzés jelenleg nem készíti fel az oktatókat ilyen típusú órák megtartására. Hozzátették: a hiányzó kerettantervek miatt nem készülhettek el a pontos tantárgyi felosztások sem az iskolákban, így számos pedagógusnak bizonytalan az állása ősztől.

Menniük kell a pedagógusoknak?

Az elmúlt években bekövetkezett drasztikus gyermeklétszám-csökkenés felveti annak a kérdését, hogy a jövőben kell-e pedagóguselbocsátással számolni az iskolákban. Megkeresésünkre Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke arról beszélt: a kérdést részben megoldja a pedagógusok nyugdíjba vonulása, ám emellett sem szabad a képzett pedagógusokat kiengedni a rendszerből, szükség van a közoktatásban szerzett tapasztalatukra. – Át kell őket képezni, hiszen az intézményekben szükség van például szabadidő-szervezőre, gyermekvédelmi felelősre, szociális munkásra – mondta. Galló-né emlékeztetett: a Pedagógusok Sztrájkbizottsága 2013-ban megállapodást kötött, amelyben a kormányzat többek közt arra tett ígéretet, hogy ha például a csökkenő gyermeklétszám miatt tömeges pedagóguselbocsátásokra lenne szükség, vállalja az érintettek átképzését.

 

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 08. 25.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »