Hogy Magyarország hozzáférhessen az uniós pénzekhez, hatalmas, 110 oldalas törvényjavaslat-csomagot nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. Magyar Péter miniszterelnök hangsúlyozta: csak korrupcióellenes intézkedések és az egyetemi autonómia visszaadása van benne – nem volt szó se migrációról, se Ukrajnáról, se genderről és más ideológiai kérdésekről, az EU nem támasztott semmilyen más feltételt a 6000 milliárd forintnyi EU-pénzhez. Itt vannak a részletek, hogy mi is van a törvénycsomagban.
Benyújtotta a kormány „az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” törvényjavaslatot kedden este. Ez nem csupán egy javaslat, hanem egy hatalmas, rengeteg törvényt módosító javaslatcsomag, amelynek
az elfogadásához kétharmados parlamenti többségre lesz majd szükség, hiszen rengeteg módosítandó eleme „sarkalatosnak” minősül.
Az Országgyűlés honlapján is olvasható 110 oldalas javaslatcsomagot Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, az előadója Görög Márta igazságügyi miniszter.
A csomag
Magyar Péter miniszterelnök és a kormány több tagja is folyamatosan hangsúlyozza: a javaslatcsomag csak a korrupcióellenes fellépésről és az egyetemek akadémiai szabadságának visszaadásáról szól – az Európai Bizottság nem támasztott egyéb (migrációs, Ukrajnához, genderhez vagy más ideológiai kérdésekhez) kapcsolódó feltételeket, ezekről nem is volt egyetlen szó sem a tárgyalásokon – és
a javaslatcsomag korrupcióellenes feltételrendszere, az úgynevezett „szupermérföldkövek” már 2022 óta nyilvánosak, mindenki számára ismertek.
Ezt most a törvényjavaslat szövege is hangsúlyozza. Mint írja: „A törvényjavaslat különösen az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéhez kapcsolódó, úgynevezett szupermérföldkövek határidőben való teljesítését szolgálja. Az e körben teljesítendő követelmények és vállalások 2022 óta ismertek Magyarország számára, az Európai Bizottság részéről új feltétel nem került meghatározásra. A javaslat célja az Európai Unióval korábban vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek megvalósítására az előző kormányzat időszakában nem került sor.
A törvényjavaslat elfogadása a Magyarország kormánya és az Európai Bizottság között létrejött, a miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke közötti politikai megállapodás végrehajtásának részét képezi. A szabályozás olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek
A szabályozás nem érint ideológiai vagy világnézeti kérdéseket, így nem kapcsolódik migrációs politikai tárgykörökhöz, és nem vet fel az Ukrajna európai uniós csatlakozásával összefüggő kérdéseket sem.
A törvényjavaslat célja kizárólag a korábban vállalt és ismert feltételek teljesítése, valamint annak biztosítása, hogy a Magyarország számára rendelkezésre álló európai uniós források mielőbb hozzáférhetővé váljanak a magyar emberek számára.”
Magyar Péter miniszterelnök a törvénycsomagot ismertető videójában hangsúlyozta:
a törvénycsomag és a korrupció elleni küzdelem egyik legfontosabb eleme az Integritás Hatóság (IH) megerősítése, amelynek valódi jogosítványokat adnak.
Mint Magyar Péter megjegyezte: ugyanezért alakítják át teljesen a vagyonnyilatkozati rendszert is. Mint fogalmazott, „ha valaki kifelejt egy vadászkastélyt, egy jachtot, egy fél lakást vagy más lényeges vagyonelemet a vagyonnyilatkozatából, akkor a hatóság célhoz kötött ellenőrzést folytathat le.” Hozzátette: a hatóság megvizsgálhatja, hogy a bevallott vagyon megfelel-e a valóságnak, hogy egy vagyongyarapodás mögött van-e igazolható forrás?
Az Index összefoglalója szerint a benyújtott javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a Büntető Törvénykönyv új tényállással egészülne ki. Eszerint
akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető lenne az, aki vagyonnyilatkozata során vagyoni helyzetét valótlan adatok közlésével, tények elhallgatásával vagy más módon eltitkolja.
A vagyonnyilatkozati szabályok
az új szabályok hatálya alá kerülne.
Magyar Péter szerint
közérdek, hogy az emberek megismerhessék, kik állnak a magántőkealapok mögött, ezért átláthatóvá teszik ezek világát is.
Mint a hvg.hu összefoglalója írja, a pénzmosás és terrorizmus elleni törvény módosításával az eddig átláthatatlan tulajdonosi struktúrával működő zárt körű befektetési alapok (például magántőkealapok és kockázati tőkealapok) esetében végső tulajdonosként kell meghatározni azokat a természetes személyeket, akik legalább 25 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek, és azokat is, akik de facto irányítási joggal, blokkoló szavazati joggal vagy egyéb tényleges befolyással rendelkeznek.
Az Integritás Hatóság ezeknél a tőkealapoknál vizsgálatot rendelhet el kockázatelemzés alapján.
A benyújtott nagy jogszabálycsomagban rendezik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügyét is. Ezt Magyar Péter azzal indokolta, hogy az „elmúlt években Orbán Viktorék óriási állami vagyonokat szerveztek ki olyan konstrukciókba, amelyek felett a magyar társadalom ellenőrzése minimálisra csökkent”.
Közölte: ebben is világos elvet követnek, ami a magyar embereké volt, annak a magyar embereket kell szolgálnia. Ezért az állami eredetű vagyon visszakerül az államhoz, az egyetemek esetében pedig olyan átmenetet biztosítanak, amely megvédi a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat, miközben helyreállítja az egyetemi autonómiát. A javaslat szerint
2026. augusztus 31-ig megszűnhet több, felsőoktatási tevékenységet nem végző alapítvány, köztük az Élvonal Alapítvány, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány is.
A felsőoktatási feladatot ellátó alapítványok esetében a megszüntetésre hosszabb átmeneti időszakot biztosítanának, ezek kivezetése 2027 augusztusáig történhetne meg.
A törvényjavaslat hosszan sorolja azoknak a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványoknak a névsorát, melyeknek törvényi hátterét hatályon kívül helyezi, és amelyek idén augusztus 31-ig megszűnnek:
A törvényszövegből kiderül:
a nem egyetemi kekvák 2026. augusztus 31-ig megszűnnek, az alapítók visszakapják az eredetileg általuk betett vagyont, miközben az államra visszaszáll az állam által adott vagyon.
Az alapítványokhoz hozzárendelnek egy „elszámoló biztost”, aki október 31-ig javaslatot nyújt be a kormánynak az alapítványok által birtokolt egyéb vagyonelemek sorsáról.
Azoknál a kekvák, melyek megmaradnak, vagy csak átmenetileg működhetnének, rendeznék az összeférhetetlenséget. Például a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat legfeljebb négy évre lehetne kijelölni, és csak egyszer lehetne őket újraválasztani. Nem lehetne a kuratórium vagy felügyelőbizottsági tagja országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, polgármester, politikai vezető.
A törvénycsomag szigorítja a közbeszerzés szabályait is.
Szigorítja a közbeszerzési összeférhetetlenségi szabályokat, bővíti a nyilvánosan hozzáférhető közadatok körét, és teljesen nyilvánossá tenné az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer dokumentumait, amelyekhez a jövőben regisztráció nélkül is hozzá lehetne férni.
Magyar Péter elmondta: visszaépítik az akadémiai szabadságot.
A törvénycsomag visszaadja és megerősíti az egyetemi szenátusok jogköreit.
Ez egyrészt európai civilizációs minimum is, másrészt ezzel a lépéssel visszahozzák azokat a lehetőségeket is, amelyeket a magyar fiataloktól és a magyar kutatóktól elvettek.
– sorolta a példákat.
A miniszterelnök hangsúlyozta: megtesznek egy újabb nagy lépést azért, hogy Magyarország és a magyar emberek visszakapják a pénzüket, és ezért nem kellett feladnunk semmit. „Átláthatóbb, szigorúbb közpénzgazdálkodást, nagyobb egyetemi autonómiát, az állami vagyon védelmét kellett vállalnunk. Örömmel tettük” – mondta.
Magyar Péter azt is közölte: a politikai megállapodás után ez a jogalkotási munka a következő lépés az uniós források felszabadítása felé, amelyeket a közlekedésre, vállalkozásokra, lakhatásra, energetikára, oktatásra tudnak fordítani.
„A magyar emberek megérdemlik ezeket a lehetőségeket, és mi gondoskodni fogunk arról, hogy végre meg is kapják őket” – zárta videóját a kormányfő.
A Matthias Corvinus Collegium az Infostartot is kiadó Inforádió Zrt. többségi tulajdonosa.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
