Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta, a Mol balkáni befektetési terveivel kapcsolatban Moszkva, Washington és Belgrád bólintására is szükség van, de az olaj mellett gázbeszerzési kérdések is asztalra kerülnek. Az ukrajnai béke témája viszont marginális lehet a mostani Putyin–Orbán csúcstalálkozón, mivel Magyarország most „hírvivő” szerepet tölt be az ügyben.
Moszkvában tárgyal pénteken Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel.
Mint a közmédiának adott kora reggeli, rövid interjújából kiderült, a világpiaci árnál olcsóbb olajért és gázért repült oda a kormányfő, hogy télen és jövőre is biztosított legyen az ország energiaellátása.
Arról, hogy milyen nyitott kérdések vannak jelenleg a fosszilis energiahordozók terén Oroszországgal, illetve mi a helyzet a két ország között érvényben lévő, hosszú távú szerződésekkel, Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádióban elmondta,
gázból a hosszú távú szerződés csak a fogyasztás durván felét adja, ezen kívül vannak rövid távú szerződések, ezekről lehet tárgyalni, bár „nagyjából különben be van szerződve, ha nem is Oroszországból, akkor más forrásokból a magyar import legjava”.
Olajból, mint rámutatott, nincsenek hosszú távú szerződések, csak rövid távúak, ebből lehet lejár pár darab az év végén, ami tárgyalási téma lehet, bár nem gondolja, hogy ez feltétlenül miniszterelnöki-elnöki „szint”, „a Mol is tudja ezt hozni”.
Az már izgalmasabb kérdés lehet, hogy milyen úton ér ide az energiahordozó, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy akár egy év múlva is a Barátság vezetéken keresztül vagy máshogy érkezik majd orosz nyersanyag.
Haragudhat-e Budapestre Moszkva?
Az Interfax orosz hírügynökség Vlagyimir Putyint idézte csütörtökön, aki azt mondta, hogy mindig szívesen látja magyar kormányfőt Moszkvában, a mostani látogatás pedig azért is időszerű, mert „számos kérdés van, amely további megbeszéléseket igényel, ideértve a nukleáris üzemanyagot is”.
Hogy zokon vehette-e Moszkva azt a washingtoni bejelentést Orbán Viktortól, hogy Magyarország a tervek szerint az amerikai Westinghouse-tól is szerezne be Paksra nukleáris fűtőelemet, arról Deák András azt mondta: „nyilván nem bont pezsgőt”.
„Úgy fognak tenni, mintha ez valamiféle sérelem lenne,
de ez önmagában különben nem egy túl nagy tétel. Szerintem amiről ez a találkozó szól, az nagyjából Szerbia, ott vannak égető kérdések, és ha megnézzük az időrendet, csütörtökön találkozott Aleksandar Vucic szerb elnökkel Orbán Viktor, ennek kapcsán pedig hivatalossá vált, hogy a Mol érdeklődik az orosz energiacég iránt, amit biztosan meg kell beszélni az oroszokkal” – mutatott rá, utalva arra, hogy végső soron orosz az eladó, hozzátéve azt is, hogy az amerikai és szerb bólintásra is szükség van ehhez; „ez egy nagyon komplikált helyzet, amiben ez az adásvétel megtörténhet, és nem is biztos, hogy a magyar fél lesz a befutó, az oroszok bárkivel üzletet köthetnek.
Minderről pedig, mint Deák András nyomatékosította, nem véletlenül nem beszélnek a résztvevők nyíltan, csak ha sikeres lesz a tárgyalás.
A Mol portfóliójába szerinte egyébként illene a szerbiai finomító, mivel a térségben terjeszkedik, épp ez lehet a legnagyobb előnye a magyar cégnek, de ha olyanoknak akarják eladni, akiktől a „szankciós vihar után vissza tudják vásárolni”, akkor nem a Mol lesz a befutó, vagyis itt most „győzködni kell az oroszokat, a szerbeket és az amerikaiakat is” egy olyan helyzetben, amikor a Mol már túl van „egy nem túl sikeres horvát befektetésen”.
A gázról szerinte annak fényében fog tárgyalni most a magyar és az orosz fél, hogy
egyáltalán nem biztos, hogy a szankciós felhők eltűntek,
mivel például a Balkanstreamet, a fő ellátási szakaszt érinti az amerikai szankció, illetve valóban tárgyalni kell Paks fűtőanyag-ellátásáról is, „az energia nagy téma”.
Szóba kerülhet továbbá az ukrajnai béke kérdése is, de Deák András szerint nem ez lesz a meghatározó, Orbán Viktor beszélt erről Washingtonban, és beszélhet erről így Moszkvában is.
„Más kérdés nincs, hisz minden egyéb külkapcsolati ügyletet lényegében levisz nullára a szankciós rendszer” – szögezte le, hozzátéve: a béketerv nem Magyarország súlyának megfelelő kérdés, legfeljebb hírvivő szerepet játszhat, bár az sem biztos, hogy erre szükség van, ám ugyanígy elképzelhető az is, hogy Magyarországnak valamilyen szerepe mégis lesz a béketeremtésben.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
