Szakértő: az Európai Tanács még puhíthat a Bizottság javaslatán

Döntött az Európai Bizottság: az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási tervet elfogadta, de ezzel párhuzamosan 7 és fél milliárd eurónyi, mintegy 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás befagyasztására tett javaslatot. A döntésről Gát Ákos Bencét, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatóját, a Danube Institut kommunikációs és külkapcsolati vezetőjét kérdeztük.

Gát Ákos Bence emlékeztetett, a helyreállítási alap a koronavírus-válságból való kilábalást hivatott segíteni. Ennek érdekében az Európai Unió tagállami közösen vettek fel hitelt, aminek egy részét hitelként, egy részét pedig vissza nem térítendő támogatásként folyósítják tovább a tagoknak. Ennek feltétele, hogy az adott tagállam nemzeti helyreállítási tervét jóváhagyják. Az Európai Bizottság – a szerdai bejelentés szerint – előirányozta Magyarország esetében ennek jóváhagyását, ez azonban nem vezet automatikusan a kifizetések megkezdéséhez, miután ahhoz újabb feltételeket szabtak– magyarázta Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója, aki szerint viszont

jó hír, hogy Magyarország nem veszített a neki járó forrásokból.

Ami a kohéziós alapot illeti, itt sincs forrásvesztés, csak egy bizonyos mértékű, a Magyarországnak járó összeg 65 százalékának a zárolásáról – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve: ez olyan szempontból nem újdonság, hogy az Európai Bizottság az erről szóló javaslatát szeptember 13-án már megtette, ugyanakkor olyan hírek láttak napvilágot, illetve maga a testület is úgy fogalmazott, hogy ha Magyarország november 19-ig teljesíti azt a tizenhét feltételt, amiben megállapodtak, akkor ez az előterjesztésük okafogyottá válhat. Bár a múlt héten már arról lehetett hallani a Bizottság részéről, hogy a vállalások megfelelőek és megfelelően teljesülnek, pár nappal ezelőtt radikális fordulat következett be, ami során már azt közölték: még sincs minden rendben, ezért marad a korábbi álláspont. Vagyis egy kicsit sem mozdul el Magyarország számára kedvező irányba a Bizottság – fogalmazott Gát Ákos Bence.

A helyreállítási alap esetében a Bizottság 27 mérföldkövet fogalmazott meg, ezen belül pedig 4 „szuperfeltételt” is kiemlet, amik az igazságszolgáltatás függetlenségével állnak kapcsolatban, az Országos Bírói Tanács összetételére és hatáskörére, a Kúria függetlenségi garanciáira, a Európai Unió Bírósága felé irányuló előzetes döntéshozatalt igénylő kérdésekre, valamint a rendes bíróságok ítéletei jogerejének a védelmére vonatkozóan – ismertette Gát Ákos Bence.

KAPCSOLÓDÓ

Navracsics Tibor: 100 méterből 90-nél tartunk

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a szerdai kormányülésről magával…

A Danube Institut kommunikációs és külkapcsolati vezetője érdeklődésünkre azt is közölte, hogy az Európai Parlamentnek hivatalosan jogilag nincsen szerepe, legalábbis a kondicionalitási eljárásban, amely a kohéziós alapokra vonatkozik, ugyanakkor azt látni kell, hogy

„itt minden összefügg mindennel”.

Vagyis a helyreállítási alap összefügg a kondicionalitással, aminek ugyan van egy jogi kerete, de az EP attól még nyomást gyakorolhat politikailag a Bizottságra, amit a jelek szerint eddig sikeresen gyakorolt, hiszen a Bizottság azt irányozta elő, hogy puhít a szeptemberi véleményén, mégsem tette, ami a parlament baloldali többsége számára sikerként könyvelhető el – mondta a szakértő.

Ugyanakkor a szerdai tájékoztatón Johannes Hahn költségvetési biztos, arról is beszélt, hogy nem a Bizottság javaslata az, ami végeredményében meg fog valósulni, hiszen most a labda a – tagállamok minisztereiből álló – Európai Tanács térfelén pattog, magyarán dönthetnek úgy, hogy elfogadják az Európai Bizottság javaslatait, de akár módosíthatják is – jobban méltányolva a magyar fél erőfeszítéseit. Előzetesen úgy nyilatkoztak, december 6-án kerülhet sor a „sorsdöntő” szavazásra, de most már inkább úgy tűnik, hogy december 12-én lesz a pénzügyminiszter tanácsának azon ülése, ahol napirendre kerülhet ez a kérdés.