Szakértő az érettségiről: az új tesztkérdések nem segítik elő a diákok olvasóvá nevelését

Szakértő az érettségiről: az új tesztkérdések nem segítik elő a diákok olvasóvá nevelését

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az InfoRádiónak nyilatkozó angol-magyar szakos tanár szerint nem minden feladat volt egyértelműen megfogalmazva.

Idén először irodalmi műveltségi teszt volt a magyar nyelv- és irodalomérettségi feladatai között. Az első részben a Magyar Kultúra egyik szerzőjének könyvekről szóló szövegét kapták a diákok. Szerepelt a feladatlapban az Antigoné és Ady Endre is. A második részben kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehetett választani.

„Ez a teszt, amit sokan kvíznek hívnak, feltehetően nem segíti elő az olvasóvá nevelést, a nemzeti kultúrához való szorosabb kapcsolódást. Ezeket a tényeket, amelyeknek egy részére mindenkinek szüksége van, nem kell így visszakérdezni” – mondta Schiller Mariann az InfoRádióban.

Hírdetés

A Magyartanárok Egyesületének választmányi tagja úgy fogalmazott: ahhoz, hogy valaki egy művet értelmezni tudjon, nagy háttértudásra van szüksége, de azzal, hogy ezt egy taxatív tesztben kérdezik vissza, sem az egyesület, sem a Nemzeti Pedagógus Kar nem ért egyet. Kiemelte, hogy ez a fajta elvárás visszahatott az elmúlt időszakra is, hiszen a tesztekre készülve az értelmezés helyett a tények, szerzők és korstílusok bemagolására koncentráltak a diákok. Hozzátette, volt olyan feladat, amelyben egy sorba be kellett írni a szerzőt, műcímet és műfajt, és egyikben sem lehetett hibázni, mert akkor nulla pontot ér a válasz.

A második része az érettséginek most is egy két és fél órás műelemzés, illetve egy témakifejtő esszé volt. Az utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott Schiller Mariann, hogy a Babits Mihály ars poeticájára vonatkozó kérdés nem volt egészen egyértelműen megfogalmazva. Kiemelte, hogy a vizsga nehézségi fokát nem lehet összehasonlítani a korábbi években írtakkal, mivel teszt még sosem volt a magyar érettségik történetében.

„A törvény szerint két évvel korábban kell tudni, hogy mi lesz az érettségiben. Ez megtörtént, de a Nemzeti alaptanterv nem négyéves, csak három. Tehát amikor a most érettségiző diákok elkezdtek középiskolába járni, ez még nem volt. Ezért is volt, főként a tanárok részéről, a riadalom és a bizonytalanság” – fejtette ki a pedagógus.

Idén magyar nyelv és irodalomból középszinten 73 472, emelt szinten 2066 vizsgázó tett érettségit.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »