Az elmúlt idõszak eseményei felértékelték azoknak a munkáját, akik profilokat tudnak alkotni arról, kik azok, akiket keresni kell terrorista tevékenységek miatt. Incze Nikoletta, a Politikai Iszlám Tanulmányok Központjának kutatója szerint a dzsihadizmus olyan politikai ideológia, mely fellelhetõ az iszlám alapmûveiben.
Az iszlám kettõs erkölcstannal és logikai rendszerrel bír: a Korán Mohamed élete, ám a hadiszok gyûjteményét is szent könyvnek tekintik, mely Mohamed hagyományait, beszédeit tartalmazza, a Szíra pedig a teljes iszlám kánont foglalja magába – magyarázta Incze Nikoletta a a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.
Mohamed életének elsõ szakaszában vallási vezetõ volt, ám mikor politikussá és hadvezérré vált, az iszlám politikája a dzsihád lett.
Ez egy erõszakos, hódító politika, mely során Mohamed területeket foglalt el és meghozta az iszlám sikerét – jelentette ki Incze Nikoletta.
Míg vallásos vezetõként az elsõ 13 évben csupán 150 követõje volt, addig a Hidzsra kiugrást hozott számára és 10 év alatt 100 ezer követõje lett Mohamednek – húzta alá.
A terror csak eszköz
Incze Nikoletta azt mondta: a terror csupán egy eszköz, a célja, hogy az iszlámot mindenek felett uralkodóvá tegyék. A kérdés, kire hallgatunk, ha az iszlámot akarjuk megérteni. Mindkét muszlim – a jó és a dzsihadista – az alapmûvek egy részét követi – húzta alá.
Mivel egy muszlim csak vallásként tud tekinteni az iszlámra, ebbõl kifolyólag elképzelhetõ, hogy azok az imámok, akik Nyugat-Európa mecsetekbe is „exportálnak”, ezeket az alapmûveket, tanításokat veszik elõ, ezáltal képesek megragadni ezt a legbensõbb elkötelezõdést a dzsihád iránt is; nemcsak a békés, de az erõszakos formája iránt is – magyarázta a szakértõ.
Meglátása szerint az volt az elsõ elhibázott lépés és az hagyta eszkalálódni Nyugat-Európában a folyamatokat, hogy a politikusok, sem akadémikusok az ún. radikalizálódás témáját leginkább társadalmi, szociálpszichológiai szempontból vizsgálták, és nem mertek hozzányúlni a témához az elmúlt 30-50 évben. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy nem minden muszlim követi az erõszakos dzsihádot.
A szakértõ felhívta a figyelmet arra is, hogy Abu Bakr al-Bagdadi doktori disszertációig ment a Korán tanulmányozásából – vagyis az iszlamisták tudják, mirõl szólnak az alapmûvek, de a dzsihadista, medinai tanításokat követik, amit Mohamed hozott.
Egy ilyen politikai ideológia ellen fel lehetne lépni politikai eszközökkel, és azokat meg lehetne védeni, akik csak a négy fal között gyakorolnák vallásukat – húzta alá.
Forrás:hirek.sk
Tovább a cikkre »
