A Fidesz már most szeretné megnehezíteni a következő parlamentben a kis pártok dolgát.
A „rabszolgatörvény (a munkaadó számára nagyon rugalmasan elrendelhető túlórákról szóló jogszabály) után már „szájzártörvénye” is van Magyarországnak, miután megszavazta az Országgyűlés az új üléstermi jogszabályokat. Ironikus módon a „szájzártörvényt” nagy részben éppen a „rabszolgatörvény” miatt fogadták el, éppen egy éve, amikor utóbbiról szavazott a parlament, az ellenzéki képviselők elfoglalták Kövér László házelnök pulpitusát, akinek így saját parlamenti székéből kellett levezényelnie a szavazást. Ezután a Fidesz képviselői többször is figyelmeztettek, hogy ha az ellenzéki képviselők nem hagynak fel az üléstermi akcióikkal, szigorítani fogják a szabályokat, végül a kormánypárt számára az utolsó cseppet az jelentette a pohárban, amikor néhány hete Hadházy Ákos független képviselő előbb egy „Kénytelen hazudni, mert túl sokat lopott”, majd egy „Lónak a f…át” feliratú táblát tartott fel Orbán Viktor beszéde közben.
Az új jogszabályok értelmében Kövér László büntetési hatásköre jelentősen kibővül. A házelnök, vagy az ülést éppen vezető alelnök mostantól kezdve egyéni mérlegelés alapján akár hatvan napra is kitilthat egy képviselőt az ülésteremből, ha az „magatartásával zavarja az ülés menetét” – hogy ez mit jelent, azt a levezető elnök dönti el, innentől kezdve akár egy bekiabálásért is röppenhet a kitiltás. Ha valaki ki van tiltva, értelemszerűen nem vehet részt a szavazásokon sem, ezt a törvény úgy próbálja áthidalni, hogy ebben az esetben az érintett képviselő átruházhatja szavazati jogát egy másikra, de mivel a Házelnök akár egész parlamenti frakciókat is kitilthat elvileg, a Párbeszéd szerint alkotmányellenesen korlátozza a képviselői szavazójogot. A kitiltás mellett a legsúlyosabb esetben akár hat havi illetményének megfelelő összeggel is büntethetnek innentől kezdve egy „balhézó” képviselőt, ez szintén nagyon súlyos szankció. A Fidesz természetesen azzal érvelt, hogy egyrészt „az Országgyűlés működésének méltóságát meg kell őrizni”, másrészt kissé abszurd módon azt hangsúlyozták, hogy ez majd egy esetleges kormányváltás esetén az akkor kormánypártivá váló mostani ellenzékieket is „védeni fogja” az akkori ellenzékiek esetleges akcióitól. A Párbeszéd ettől függetlenül bejelentette, hogy Alkotmánybírósághoz fordul, Szabó Tímea frakcióvezető azt mondta, a törvény nem csak a szükségesség-arányosság elvét sérti, de a büntetésekkel szembeni jogorvoslati lehetőség is hiányzik.
A Párbeszéd egy másik szabályváltozás miatt egyébként joggal érezheti találva magát. A Fidesz megváltoztatta a frakciók alakításának, működésének szabályait is. Mint ismert, a Párbeszéd tavaly az MSZP-vel indult közös pártlistán és mivel erről csak három képviselője jutott be az Országgyűlésbe, egy független és egy „kölcsönzött” MSZP-s képviselőre volt szükség ahhoz, hogy meglegyen az önálló képviselőcsoport megalakításához szükséges minimum öt fő. Ez a lehetőség mostantól megszűnt, az új szabály szerint egy képviselő csak annak a pártnak a frakciójában ülhet majd, amelyiknek a színeiben mandátumhoz jutott. Ha több párt indul egy közös listán, de egyenként valamennyien legalább öt-öt képviselővel bejutnak, alakíthatnak külön frakciókat is, de mostantól senki nem „kölcsönözhet” honatyát más frakcióknak. Kissé abszurd, fölöslegesnek tűnő szabály, hogy mostantól egy képviselőcsoport egy parlamenti ciklusban csak egy nevet használhat hivatalosan, eddig is minden párt a saját nevét használta képviselőcsoportja megnevezésére is. A Fidesz egyébként nem is titkolta, hogy „a 0 százalékos pártok trükközése ellen” hozták ezeket a szabályokat.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
