Nem kaotikusabb és nem lassúbb, mint a hagyományos rendszer, viszont önállóságra és felelősségre nevel – rácáfolt a pedagógusok félelmeire a szabadszedéses menza, amelynek zuglói tapasztalatait a napokban vitatták meg a programban résztvevő szakemberek. Pomaranski Luca riportja.
Miről lesz szó a cikkben?
Mi az a Szupermenza, és hogyan működik a szabadszedés?Tényleg bevált-e a gyakorlatban az új rendszer?Milyen hatással van a gyerekekre és a menzára?Csökken-e tőle a pazarlás és nő-e a menza népszerűsége?Változat-e az árakon a Szupermenza bevezetése?
Göteborgi mintára indította el 2022-ben a Hungast Csoport – az országban elsőként – a szabadszedéses menzát, amely óriási változást hozott az iskolai étkeztetésben. Az alapelv forradalminak tűnt: adjunk választási lehetőséget a gyerekek kezébe, legyen élmény az étkezés, és nem utolsósorban tegyük kevésbé pazarlóvá a menzát. Ezzel mindenki nyer, hiszen nem kell étkeztetési szakembernek lenni ahhoz, hogy belássuk, nem felel meg ugyanaz az ebéd egy vékony ötödikes kislánynak és egy 14 éves sportoló fiúnak.
Ahogy azt is tudja minden szülő és pedagógus, mennyivel nyitottabban állnak hozzá a gyerekek mindenhez, ami nem kötelező, legyen szó akár egy tányér főzelékről.
Mitől szuper a Szupermenza?
A fenti elvekre épülő Szupermenza programot elsőként két budapesti iskolában vezették be három éve, az első kísérletet 500 diák tesztelte. Mára 144 intézmény több mint 40 ezer menzása étkezik így nap mint nap. Többek között Zuglóban is, ahol az elmúlt két évben 21 iskola csatlakozott. Köztük van a Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola is. Ez az intézmény adott helyet a kerületi önkormányzat rendezvényének, amely a szabadszedéses iskolai menzák bevezetésének tapasztalatait járta körül az érintett és érdeklődő intézmények képviselőivel.
A menzareform témájával mi is többször foglalkoztunk.
Bemutattuk a szülők által indított MAMZA mozgalmat, majd az általuk kezdeményezett újítások tapasztalatait, és utánajártunk annak is, mi lesz az iskolákban megmaradt étel sorsa.
Mi lesz az étellel, amit a gyereked nem eszik meg a menzán?
Hogyan is néz ki a Szupermenza, a szabad szedéses rendszer?minden nap legalább kétféle menü van, amiből a gyerekek tetszés szerint választhatnaka fogásokból a gyerekek önkiszolgáló pultoknálmaguk szedhetnek maguknak – akármennyit, akárhányszor, akármilyen sorrendbena választékban mindig szerepel leves vagy 100%-os gyümölcslé, kétféle főétel és saláta vagy gyümölcsmindig van egy tartalék, „puffer” menü is, hogy akkor is legyen választási lehetősége a gyerekeknek, ha az egyik menü idő előtt elfogyA kísérletezés lehetősége – félelmek és tapasztalatok
Páger Zsolt, a Hungast projektigazgatója szerint már önmagában az óriási változást hoz, ha megadjuk a választás szabadságát a gyerekeknek. „Ennek köszönhetően sokkal bátrabban kóstolnak meg új fogásokat, beleértve az olyan nemszeretem ételeket is, mint a hal, a gomba vagy a máj. Ez azért is fontos, mert a szakemberek szerint átlagosan hétszer kell megkóstolni egy új ízt, hogy megszeressék a gyerekek. Folyamatosan vezetünk be új ételeket, minket is meglepett például, hogy a dahl, azaz indiai vöröslencse-főzelék mennyire népszerű lett a gyerekek között” – mondta.
A vonzó menü persze nem minden – a szabadszedéses menza újfajta rutinokat és bevonódást igényel a diákoktól és a pedagógusoktól egyaránt. Sokan attól tartottak, hogy a szabadszedés lelassítja az étkezést és még kevesebb lesz az ebédre fordítható, egyébként is szűkös idő.
Meglepő módon azonban éppen ennek az ellenkezője történik. Kiderült, hogy a rugalmasabb étkezés rövidebb sorban állással jár. Ehhez persze az kell, hogy megfelelő pultok és eszközök álljanak rendelkezésre. Tálca például nincs, mert nehézkes vele a közlekedés, csúszkál rajta a tányér. Mélytányér helyett pedig füles csészében kapják a gyerekek a levest, hogy biztonságosan az asztalukhoz vihessék.
A pedagógusok nélkül nem megy
Tószegi Attila, a Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola igazgatója nem titkolta: az egyik legnagyobb félelmük az volt, mi történik, ha a gyerekek nagyobb önállóságot kapnak és kevésbé érzik a tanári kontrollt. „Ez azonban alaptalan volt, mindenki nagyon jól vette az akadályt és nyugodtabb körülmények között lehet ebédelni” – mondta el nekünk tapasztalatait az igazgató.
A pedagógusok bevonása és segítsége egyébként kulcskérdés a menza megreformálásában. „Fontos, hogy az intézmény vezetője elkötelezett legyen. Ha teljes szívvel odaáll az újítások mellé, ha világosan tisztázza az iskola küldetését és céljait, akkor tudja motiválni a munkatársait is. Ha nem így van, akkor ott szervezeti problémák vannak” – véli az Tószegi Attila.
Csökkenthető így az ételpazarlás?
Igen, jelentős mértékben. Az már a szabadszedéses tálalás első kísérleténél látszott, hogy drasztikusan csökkent a kidobott étel mennyisége. Míg korábban, a hagyományos rendszerben az étel 27%-a a szemétbe került, ez most 11%-ra csökkent. Ráadásul az el nem fogyasztott ételnek mindössze 5%-a jelenik meg a tányérokon. Régen ez közel 100% volt, mert szinte minden adagot kitálaltak. Márpedig ami ki sem kerül a gyerekek elé, azt még menthető, ráadásul nem is akárhogyan.
Tószegi Attila szerint a szabadszedéses rendszer felelős magatartásra nevel, a gyerekek megtanulják, hogy az étel érték. „Ezt szolgálja az is, hogy sokszor elmondjuk nekik: annyit vegyél, amennyit biztosan megeszel, és ha kérsz még, inkább gyere vissza repetázni” – mondta az igazgató.
Az ételpazarlásra döbbenti rá a diákokat az is, hogy az iskola menzájának bejáratánál minden nap kiírják, előző nap mennyi étel ment veszendőbe, és azzal hány ember lakhatott volna jól. A találkozásunk hetében ez a mennyiség éppen 14,3 kg volt. Az igazgató szeme előtt az a cél lebeg, hogy a tanév végére 10 kg alá csökkentse a napi ételhulladékot. A tendencia alapján ez reális cél, kezdetben ugyanis a gyerekek úgy ettek, „mintha nem lenne holnap”, halmozták az ételeket a tányérjukon. Mostanra azonban első hetekben szükséges 20%-os úgynevezett ráfőzés minimálisra csökkent.
Hogyan egyél? Szuperkódex
A zuglói rendezvényen, ahol a Szupermenza program résztvevői megosztották a tapasztalataikat elhangzott, hogy az egyik legnagyobb kihívás a pedagógusok és a gyerekek közös edukációja.
Az étkezési kultúra tekintetében nagy a szórás. Volt olyan kisgyerek, aki nem tudta, hogyan kell használni a merőkanalat, de a tanároknak is tudtak újat mondani a szabadszedéses menzáról.
A Hungast emiatt egy közérthető „szuperkódexszel” segíti a Szupermenza használóit, benne az alapvető tudnivalókkal, amelyeket, ha mindenki betart, gördülékeny lesz az iskolai étkezés. Ilyen például az, hogy evőeszközt mindenki csak akkor vegyen, ha az ételt már kitálalta magának vagy az, hogy a repetát mindig tiszta tányérba kell szedni, elkerülendő a keresztszennyeződést.
Többen fizetnek be a reformmenzára?
Ahogy az várható volt, a szabadszedéses menza pillanatok alatt népszerű lett a gyerekek között, már a felső tagozatban és középiskolában is egyre kevésbé ciki menzásnak lenni. Minden intézményben, ahol bevezették, nőtt a menzások száma. Van olyan fővárosi középiskola, ahol a duplájára, de olyan vidéki intézmény is, ahol megháromszorozódott a suliban ebédelők száma.
Tószegi Attila arra is rávilágított, hogy míg korábban havonta 3-4 szülői panasz is befutott hozzá a menzával kapcsolatban, a szupermenza tavaly november végi bevezetése óta mindössze egy érkezett. Ebben szerepe lehet a nyílt kommunikációnak is.
Transzparens gesztus volt például az iskola és az étkeztető részéről, hogy egy-egy alkalommal a szülők is bemehettek az iskolába és kipróbálhatták a menzát.
A rendszer persze még nem tökéletes az adagok néha egy-egy ételből kevésnek bizonyulnak, de mivel a szolgáltató érdeke, hogy ez ne történjen meg, sokkolva tárolt tartalék ételek és egyéb megoldások kidolgozásán dolgoznak.
Mennyire drága a Szupermenza?
A szülők számára persze az volt az egyik legfontosabb kérdés, drágább lesz-e a szupermenza, mint a hagyományos. Nos, nem lett. Az eredmény nagyrészt a Hungast munkájában végrehajtott hatékonyságnövelésnek köszönhető, így sikerült szinten tartani az árakat, mondja Práger Zsolt. A szülők körében végzett felmérések egyébként azt mutatják, hogy sokuk szívesen fizet többet is az iskolai étkezésért, ha cserébe minőséget kap, azaz például nem éhesen megy haza a gyerek tanítás után.
Lesz-e minden magyar iskolában menzareform?
„Természetesen szigorú előírások szabályozzák a közétkeztetésben feltálalt ételek minőségét, de ezek dietetikai jellegűek, nem térnek ki a fenntarthatóságra” – mondta Csikai Mária, a zuglói önkormányzat projektmenedzsere. „A közbeszerzési eljárás azonban lehetőséget ad az önkormányzatnak arra, hogy a pályázat feltételein keresztül érvényesítse a fenntarthatósági szempontokat. Nálunk ezen a téren a hulladékcsökkentés volt az elsődleges célkitűzés – ezt teszi lehetővé a szabadszedéses rendszer. Illetve szerettünk volna több nyers zöldséget becsempészni az étrendbe, ami a salátabár kialakításával sikerült is”, mondta Csikai Mária.
A menzák megújítását országszerte nehezíti, hogy a korszerű és fenntartható közétkeztetés feltételeinek (legalább részben) csak nagyon kevés szolgáltató tud megfelelni az eleve kevésszereplős piacon. (Zuglóban is mindössze két jelentkező volt, még úgy is, hogy külön lehetett pályázni az iskolai és a szociális intézményi étkeztetésre.) Annál is inkább, mert az átállás a szabadszedéses rendszerre komoly beruházást igényel; a pultok, hűtők és egyéb eszközök beszerzését, az étkezők átalakítását Zuglóban a Hungast vállalta.
Csikai Mária elárulta, bár a 21 iskolájukban bevezetett Szupermenza jelentősen javította a menza minőségét és megítélését, vannak még terveik. Első körben a teljes közétkeztetési rendszer átfogó monitoring vizsgálata a szolgáltatás minőségéről, amely összegezné a diákoktól, szülőktől érkező visszajelzéseket is. Ezen kívül szeretnék összekapcsolni a menzai lemondás hivatalos felületét, a MultiSchool rendszerét és a Krétát, hogy hiányzás esetén a szülők automatikus figyelmeztetést kapjanak, most ugyanis jelentős mennyiségű étel készül el feleslegesen azért, mert a szülők nem mondják le az iskolai étkezést.
Mindent a Szupermenzáról, röviden!Mi az a Szupermenza?
Egy szabadszedéses iskolai étkeztetési rendszer, ahol a gyerekek többféle ételből maguk választhatnak és annyit szednek, amennyit szeretnének.
Drágább tőle a menza?
Nem – a legtöbb helyen sikerült az árakat a korábbi szinten tartani, hatékonyabb működéssel.
Gyorsabb vagy lassabb az étkezés?
Meglepő módon inkább gyorsabb: rövidebbek a sorok, rugalmasabb a rendszer.
Tényleg kevesebb étel megy a kukába?
Igen, látványosan csökkent a pazarlás, mert a gyerekek, miután megszokják a rendszert, egyre inkább annyit szednek, amennyit megesznek.
Turn the Tables
Turn the Tables projektünkben önkormányzatokkal és civil szervezetekkel együtt azon dolgozunk, hogy a fenntartható élelmiszerek különösen a közétkeztetésben szélesebb körben elérhetővé váljanak.
Az öt országban (Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Románia) leginkább fiatalokat megszólító eseményeinkkel és tevékenységeinkkel célunk, hogy az asztalra fenntartható forrásból származó élelmiszer kerüljön, minél kevesebb élelmiszerhulladékot termelve.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének magyar partnere a Zuglói Önkormányzat, a projektet a Dortmundi önkormányzat koordinálja, a német CIR-rel együttműködve.
Fotók és szöveg: Tudatos Vásárlók/Pomaranski Luca
A Turn the Tables projektet az Európai Unió DEAR Programjának pénzügyi támogatásával valósítjuk meg. A projekt tartalmáért kizárólag a Tudatos Vásárlók Egyesülete vállal felelősséget, az nem tükrözi feltétlenül az Európai Unió álláspontját.
Ez a poszt Szabad választás a tányéron: Zuglóban is működik a menzareform először itt jelent meg: Tudatos Vásárlók.
Forrás:tudatosvasarlo.hu
Tovább a cikkre »
