Székfoglaló ülésre került sor a Szent István Tudományos Akadémián, Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dísztermében november 3-án. Ekkor tartotta meg székfoglaló előadását Surján Péter fizikus, az MTA doktora, az ELTE Természettudományi Karának korábbi dékánja.
Az alábbiakban Surján Péter A véletlen, a tudomány és az Isten című székfoglaló előadásának rövid összefoglalóját adjuk közre.
Az előadás visszanézhető az akadémia YouTube-csatornáján.
Aki kívülállóként tekint a tudományra, azt gondolhatja, hogy a tudomány („science”) nem tud mit kezdeni a véletlen fogalmával. Hétköznapi életünk tele van ugyan látszólag (?) véletlen eseményekkel, de azt várjuk, hogy a tudomány ezeket majd szépen megmagyarázza.
És valóban, a fizika első igazán diadalmas évszázadaiban, amikor a newtoni mechanika kialakult, olyan tudomány született, amely kauzális és determinisztikus volt. Az anyagi testek pillanatnyi helyzete és sebessége a rá ható erők ismeretében pontosan meghatározta későbbi tulajdonságaikat. Objektív véletlenek itt nincsenek, legfeljebb a tudásunk töredékes még… Ebben a világképben kevés szerep jutott Istennek: a Teremtő Istent ugyan sokan elfogadták, de a Fenntartót (Zsid 1,3) kevésbé (deizmus). „Isten munkanélküli” (Teller Ede).
A 20. század második felében azután (nem időrendben, de logikai sorrendben) történt valami érdekes. A fizikusok felismerték, hogy hiába determinisztikusak az egyenleteik, ha azok nemlineárisak, gyakran instabilak a kezdeti feltételekkel szemben. Szorosan egymás mellől indított testek véletlenszerűen, nagyon máshova érkeznek. Így jelenik meg a világban a „káosz”: az ember mégsem képes a jövőt megjósolni. A jövő instabil a jelenből nézve.
Még mélyebb bepillantást nyerhetünk erre a problémára a kvantumelméletben, ami kicsit korábban, a 20. század első felében született. Itt az derült ki, hogy bizonyos okok nem egyértelműen vezetnek az okozathoz, mert egy oknak több lehetséges okozata lehet, és hogy mikor melyik valósul meg, az véletlen. Ez volt az, amit Einstein sehogy sem akart elfogadni („Az Úristen nem kockázik!”). Volt, aki az okság elvét féltette ettől, de fizikusok hívták fel a figyelmet a középkori jogtudomány egy mondására: sublata causa, tollitur effectus (az ok megszűnésével megszűnik az okozat is).
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
