Az ELTE Bölcsészettudományi Karának 274 oktatója írta alá azt a nyílt levelet, amelyben az oktatók béremelését követelik. A levelet többek közt Balog Zoltán emberierőforrás-miniszternek és Palkovics László államtitkárnak címezték.
A felsőoktatási államtitkár szerdai netes fogadóóráján úgy fogalmazott, hogy az érintettek üdvözölték a kormány döntését azzal kapcsolatban, hogy emelik a felsőoktatásban az oktatói-kutatói béreket, ezzel szemben az ELTE BTK tanárai által közreadott, elkeseredett hangvételű nyílt levélben az áll: „ez a helyzet megalázza az oktatókat”.
Nem indokolt az elkeseredés?
Az MTI tudósítása szerint kevéssé indokolt az oktatók elkeseredése, a kormány ugyanis november elején arról döntött, hogy három lépcsőben emeli a teljes felsőoktatási oktatói-kutatói kör bérét: januártól 15 százalékkal, azután pedig 2017-ben és 2018-ban további 5-5 százalékkal. Palkovics László arról beszélt, hogy költségvetési forrásból állják az összesen 15,2 milliárd forintnyi emelést, amely 15 ezer oktatót, köztük 1800 kutatót érint.
Mit mondanak az oktatók?
A felsőoktatási államtitkár által említett jelentősnek tűnő béremelés ellenére az ELTE BTK oktatói tiltakoznak. Nyílt levelükben azt írják:
„végtelenül méltánytalannak tartjuk, hogy a hallgatói ösztöndíjak és az oktatói bérek között így kiáltó aránytalanság jön létre”.
Hozzáteszik, számukra teljességgel elfogadhatatlan, hogy mindössze 30-40 ezer forintos béremelést ígérnek, azt is összesen három év múlva. Az adjunktusok nettó 147 ezer, a tanársegédek nettó 122 ezer forintot keresnek jelenleg. A levélben azt is kiemelik, hogy így a doktoranduszok és egyes oktatóik bére 2018-ban körülbelül azonos lenne, pedig egy adjunktus akár már húsz éve oktat az egyetemen, és már tíz éve megszerezte a phd fokozatot.
„A tanársegédeknek 30 ezer forinttal lenne kisebb a bérük, mint a hallgatók ösztöndíja úgy, hogy karunkon a tanársegédeknek is doktori fokozatuk van”
– teszik hozzá az ELTE BTK oktatói.
Áldatlan állapotok, eszközhiány
„A tanszék, amelyet több mint tíz éve vezetek, most először jutott saját kerethez” – mondta el az MNO-nak Máté András, az ELTE BTK egyetemi docense, aki maga is aláírta a tiltakozó levelet. A logikai tanszék vezetője hozzátette:
„Számítógépet már régen nem veszünk, mindenki a magáét használja. A mostani pénzből a tönkrement projektor helyébe talán futja egy újra. A tanszék szemináriumi szobájában azonban az összerogyó harmincéves ülőbútorok helyett újat venni nem lehetett.”
A docens szerint a jelenlegi béremelés után jövőre alighanem még ez a keret sem lesz, mert az emelés nagy részét az egyetemnek kell kigazdálkodnia.
Súlyos a helyzet
Az intézet, amelyben Máté András dolgozik, 2011-től 2015-ig létszámának 40 százalékát veszítette el. Mint mondja, lényeges, fontos területek maradtak lefedetlenül, az oktatás szakszerűsége komolyan veszélybe került. Csak a nyugdíjasok és más szívességi előadók ingyenmunkája segít átvészelni a helyzetet – tette hozzá.
A felsőoktatásban az utolsó inflációkövető béremelés 2008 januárjában volt – emelte ki a tanszékvezető, majd azzal folytatta, hogy az azóta számított inflációs veszteség 37 százalék, amit mindenki súlyosan megérez. A most januárra megígért béremelés ennek a felét sem teszi ki, sőt a három évvel későbbi időpontra beígért újabb emeléssel együtt is lényegesen kisebb a végösszeg. Egyes számítások szerint ahhoz is ötvenszázalékos emelés kellene, hogy a visegrádi átlagot elérjük, a hazai oktatói bérek már nemcsak a nyugat-európaiaktól maradnak el sok százalékkal, hanem az exszocialista régiótól is nagy lett a lemaradás.
Ma egy egyetemi docens egy mestertanár fizetésének felét sem keresi – hangsúlyozta az MNO-nak Máté András. Kiemelte: a fiatalabb oktatói nemzedék különösen méltánytalan helyzetbe kerül, amikor nemcsak a kezdő középiskolai tanárok bérénél, de még a doktoranduszok ösztöndíjánál is kevesebbet kap akár egy – kötelezően doktor, és tíz-tizenöt éve pályán lévő – adjunktus is.
Beláthatatlan következményei lehetnek
Mindennek súlyos következményei vannak a minőségre és különösen az oktatói utánpótlásra nézve – jegyezte meg az ELTE BTK tanára, hozzátéve: a tudósi-egyetemi pályára alkalmasnak látszó fiatalok legalább kilencven százaléka elhagyja az országot – van, aki már az alapképzés, van, aki a mesterképzés befejeztével, van, aki csak doktorálás után.
„Az előző évek kikényszerített leépítései – amikor a nyugdíjazottak helyére nem lehetett fiatalokat felvenni – és a méltatlan bérhelyzet együttesen azt eredményezi, hogy ez a pálya Magyarországon se nem nyitott, se nem vonzó a tehetséges fiatalok számára.”
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
