Richard Sulík, az SaS Szabadság és Szolidaritás párt tiszteletbeli elnöke interjút adott a Marker.sk konzervatív hírportálnak. A politikus kijelentette, hogy a 2027-es választásokkal kapcsolatos döntése még nem született meg, és fenntartja magának a luxust, hogy csak a választások előtt, „időben” határozzon arról, hogy indul-e egyáltalán, és ha igen, melyik formációban. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy jelenleg egyetlen politikai párttal sem folytat tárgyalásokat. Sulík tehát nem zárta ki a visszatérést, annak ellenére, hogy az általa alapított párt elnöke elég határozottan jelezte, nem kér sem Sulíkból, sem az általa képviselt politikából.
Meglepő szakítás a saját alapítású párttal
A beszélgetés kiemelt témája volt Sulík közelmúltbeli kiszorítása a saját maga által alapított SaS pártból. A volt pártelnököt meglepte a dolog. Elmondása szerint csak a sajtóból értesült arról, hogy nem indulhat a saját pártja színeiben. Sulík szerint az okokról nem kapott magyarázatot a párt vezetésétől. A feltételezések szerint a döntés mögött Sulík alternatív médiákban való szereplése állhatott. Később azonban jelezte, hogy a belső vitákat, viszonyokat nem fogja kiteregetni, tehát más is lehet még a háttérben.
A politikai pálya sikerei és tévedései
Richard Sulík Dag Daniš kérdéseire reagálva kijelentette, hogy legnagyobb sikereinek tartja az egykulcsos adó bevezetését (19%-os adókulccsal) , amelynek koncepcióját ő írta. Ide sorolta még a Volvo-beruházás Kelet-Szlovákiába hozatalát. Emellett az energetikai politikával kapcsolatban is elért eredményeket említett, beleértve a mohi atomerőmű 3-as blokkjának elindítását és a szlovák háztartások számára két évig biztosított alacsony villamosenergia-árakat. (Halkan hozzátesszük, hogy ez utóbbin azért lehetne vitatkozni, az SaS ugyanis híres volt arról, hogy a villamosművek külföldi részvényeseinek érdekeit képviselte – a szerk.)
A tévedések kapcsán Sulík utólagos hibának nevezte az alternatív honlapok leállításának támogatását a korábbi kormány alatt, beleértve a Hlavné Správy-t is, amelynek ő maga a nyáron adott interjút. Kiemelte ugyanakkor, hogy pár médium fél évre történő blokkolásánál jóval problémásabbnak tartotta, hogy a ĽSNS-t politikai véleménye miatt akarták betiltani. (Kiemeljük, hogy Sulíkról az SNS korábban azt állította, hogy ő segítette létrehozni a ĽSNS pártot, hogy azzal lenullázza az SNS támogatását – a szerk.).
A koronavírus-járvány alatti intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ő volt az egyetlen a kormányban, aki ellenezte a folyamatos lezárásokat és a gazdasági túlterhelést.
(Ugyanakkor az Sulík ezt nem a vállalkozókért tette, hanem mert politikai tőkét tudott belőle kovácsolni, és előrehozott választásokkal akart egy progresszív-liberális kormánynak megalapozni. Akkoriban – 2020-ban – az SaS a járvány veszélyeit elbagatellizáló pártok közé tartozott, ami 15 százalék fölé repítette támogatottságát, és az egész cirkusz Matovič, mint kormányfő félreállítását szolgálta. A kivitelezésben a PS és Zuzana Čaputová is segítségére volt – a szerk.)
Az Ukrajnának küldött fegyverekkel (például az S-300-as légvédelmi rendszerrel) kapcsolatban azt mondta, az akkori védelmi miniszter megtévesztette a kormányt arról, hogy Szlovákia légvédelme hosszú távon biztosítva van. Ha tudta volna, mi a helyzet, több feltételt szabott volna.
Sulík azonban nem mondott nemet a fegyverek kiküldésére, sőt, helyesnek tartotta Ukrajna katonai támogatását. Fontos kiemelni, hogy Sulík nem csak szavazattal támogatta az Sz-300-as átadását. Gazdasági miniszterként neki kellett aláírnia az exportengedélyt – nem csak a légvédelmi rendszerre, de minden katonai támogatás esetén.
Külpolitikai álláspont és a háború kérdése
Sulík saját elmondása szerint az amerikai választásokon Donald Trumpot támogatta volna Biden helyett. A cseh választásokon Andrej Babišre adta volna a voksát. Kifejtette azt az álláspontot, hogy az Oroszországgal való tárgyalások megkezdése elengedhetetlen az ukrajnai háború lezárásához. Nézete szerint minél tovább tart a háború, annál több területet és embert veszít Ukrajna, és a jelenlegi erőviszonyok mellett Oroszország nem fogja visszaadni a már elfoglalt területeket, beleértve a Krímet sem.
Az alkotmány nemrégiben elfogadott, kulturális-etikai kérdéseket érintő módosításairól (pl. a két nem definiálása) azt mondta, bár nem biztos benne, hogy támogatná az elfogadott szöveget, de azt nem is értelmezné úgy, mint Szlovákia EU-ból való kilépését. Szerinte ezek a kérdések – mint a házasság férfi és nő közötti kapcsolata – eleve nyilvánvalóak, és a jogszabályoknak nem kellene tele lenniük magától értetődő megállapításokkal.
Körkép.sk
Nyitókép forrása:SITA/SITA/Milan Illík
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
