Strasbourg szerint sérült a trafikos tulajdonhoz való joga

Újabb trafikkárosult nyert pert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely több mint hatmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a magyar államot. Az ügy azután került Strasbourgba, hogy az Alkotmánybíróság elutasította a panaszos kérelmét, mondván, annak tulajdonhoz való joga nem sérült az új trafiktörvénnyel, amely egyébként kizárta a felperest a dohánytermék-kiskereskedelemből.

Húszezer euró kártérítést ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága H. László Istvánné balatonmelléki trafikkárosultnak, emellett az alperesnek ki kell fizetnie a háromezer euró plusz áfa perköltséget is. Az ítélet szerint a megítélt nagyjából 6,2 millió forintnak megfelelő összeget a magyar állam három hónapon belül köteles átutalni. A strasbourgi fórum megállapította, hogy sérült a kérelmező tulajdonhoz való joga, és visszautalt az idén januárban született határozatára, amely a dunántúli V. László trafikos ügyében hasonló álláspontra jutott, mint ezúttal.

A döntés szöges ellentétben áll a magyar Alkotmánybíróság (AB) határozatával, amely szintén foglalkozott H. László Istvánné keresetével. A felperes – másokkal együtt – kérte az AB-tól a 2013. július 1-jén hatályba lépett, úgynevezett trafiktörvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az indítványozók a tulajdonhoz való jog és a vállalkozáshoz való jog sérelmét állították, az őket ért jogsérelmet pedig abban látták, hogy a támadott törvényi rendelkezések miatt a fenti dátumtól nem folytathatták azt a kiskereskedelmi tevékenységet, amit korábban rendszeres haszon elérése céljából, jóhiszeműen, hatósági engedély alapján végeztek. Érvelésük szerint a megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések következtében kiesett a dohánytermék-értékesítésből eredő árbevételük.

Az állam nem kompenzált

Hírdetés

A panaszosok hivatkoztak arra is, hogy az állam nem kompenzálta a kieső bevételeiket, továbbá arra, hogy a dohánytermék-kiskereskedelemből való kizárásuk miatt az árbevételük és a nyereségük csökken, és ennek következtében romlott a vállalkozásuk piaci értéke és jó üzleti hírneve.

Az AB határozatában viszont rámutatott, hogy a támadott törvényi rendelkezések egyidejűleg nem valósíthatják meg a tulajdonhoz való alapjog alaptörvény-ellenes korlátozását és annak elvonását. A testület álláspontja szerint ugyanis a panaszosok által kifejtett gazdasági tevékenység nem áll az alaptörvény XIII. cikkének (amely a tulajdonhoz való jogról rendelkezik) az oltalma alatt.

– Nem volt tisztességes az a rendelkezés, amely elvette a felperes tulajdonát, egzisztenciáját, és nem engedték számára, hogy pályázatokon induljon – mondta a H.-né mellett még további tizenhárom károsultat képviselő Magyar György. Hozzátette: az ügy azért is érdekes, mert a felperes korábban hiába fordult az AB-hoz, a testület elutasította a kérelmét, mondván, fel sem merül a tulajdonhoz való jog sérelme.

Magyar György valószínűsíttette, hogy a többi általa képviselt károsultnak további nyolcvanmilliós kártérítést ítélhetnek meg.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben is megjelent. A megjelenés időpontja: 2015. 11. 04.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »