Kihúzta a legjobban kritizált részeket a magyar kormány a civil szervezetek működését korlátozni hivatott „Stop Soros” törvénycsomagból, és már a jogszabály elfogadása sem olyan sürgős. Így a nemzetközi botrányt elkerülheti Orbán Viktor, miközben az érintettek attól tartanak: csak ideiglenesen „menekültek meg” a kormányzati nyomástól.
Az április 8-i – a Fidesz számára senki által nem várt újabb kétharmados sikert hozó – parlamenti választásokat megelőző kampány egyik tetőpontja volt, amikor bejelentették: „Stop Soros” néven olyan javaslatcsomagot dolgoznak ki, amely „meggátolja az illegális bevándorlás szervezését és segítségét Magyarországra”. A január 18-án kiadott kormányzati közlemény szerint, amit akkor a kormányhoz közel álló 888.hu ismertetett, „a törvényjavaslat célja, hogy „érvényesítse a magyar emberek elsöprő többségének akaratát és szigorú fellépést biztosítson azok ellen, akik a migrációt szervezik és finanszírozzák”. A bevándorlásszervező szervezetek és személyek „ugyanis veszélyeztetik Magyarország biztonságát, ezért különös szigorral kell fellépni ellenük”.
A Stop Soros lényegében három törvényből állt volna eredetileg. Az első 25 százalékos „illetéket” rótt volna ki minden külföldről érkező adományra a civil szervezetek esetében. (Az egyházakat és a sportszervezeteket, így a Magyar Labdarúgó-szövetséget is, figyelmesen mentesítették a büntetőintézkedés alól.) A második arról szólt, hogy a „bevándorlásszervező, migrációt elősegítő szervezeteknek” regisztráltatniuk kell magukat a belügyminisztériumban, és kötelesek részletes jelentést készíteni a „migrációt szervező tevékenységükről”, az ilyen tevékenységet végzőket pedig akár el is tilthatták volna attól, hogy a magyar határt megközelítsék.
A Fidesz-frakció az előre tervezett koreográfia szerint már másnap „felkérte a kormányt, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be a parlamentnek a törvénycsomagot”, hogy azt elfogadhassák. Az akkori közlések még februári beterjesztésről szóltak, azonban a tervezet néhány enyhén szólva is alkotmányosan aggályos része már rögtön világossá vált (például, hogy egy magyar állampolgárt hogyan lehetne eltiltani attól, hogy megközelítse a határt, így ez már az eredeti javaslatban sem szerepelt, csak szóbeli közlés szintjén maradt), és az is világos volt, hogy alkotmánymódosítás nélkül nem lehet elfogadni a jogszabálymódosításokat. Az ellenzék pártjai viszont egyöntetűen nemet mondtak, még a bevándorlás és az illegális migráció esetében a Fidesznél magát előszeretettel radikálisabbnak felmutató Jobbik is azt mondta, elfogadhatatlan a számukra a törvénycsomag, így nem fogják támogatni.
A „Stop Soros” így megmaradt a választási kampány egyik fő témájának, a Fidesz előszeretettel hivatkozott rá, mint újabb bizonyítékára annak, hogy az ellenzéki pártok valójában a „bevándorlásszervező, migrációt elősegítő szervezetek” támogatói: a törvénycsomag bejelentése után tíz nappal a kormány újabb „tájékoztató kampányt” kezdett, ennek keretében az országot ellepték az óriásplakátok, amiken Soros György a déli határkerítést éppen átvágó Vona Gábort, Szél Bernadettet, Gyurcsány Ferencet és Karácsony Gábort ölelgeti. Az ellenzék pedig mint a kormány újabb demokráciakorlátozó, a civil szervezeteket orosz mintára elnyomni kívánó intézkedésekre hivatkozott a Stop Soros kapcsán.
A választások után Orbán Viktor bejelentette, hogy amint megalakul az új kormány és a parlament, elsőként nyújtják majd be a Stop Sorost, mivel az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget újra megszerezték. Szerinte ez volt a magyar választások „legfontosabb kérdése”, ők „ennek megvalósítását vállalták, a magyar emberek erre szavaztak”. Rogán Antal, a miniszterelnöki kabinetiroda vezetője még szigorítást is ígért, igaz, részleteket nem árult el.
Utóbbi oka az is lehetett, hogy ekkorra már nemzetközi botrányt is kavart a törvénytervezet. Április közepén az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi és emberi jogi bizottsága felkérte a Velencei Bizottságot arra, vizsgálja meg, összhangban van-e a törvénytervezet azokkal a nemzetközi emberi jogi határozatokkal, amelyeket korábban a magyar kormány is ratifikált. Ennél valószínűleg súlyosabb jel lehetett a Fidesz számára, hogy az Európai Néppárt vezetője, Manfred Weber is aggályait fejezte ki a Stop Soros és a Közép-európai Egyetem ügye miatt és egyértelművé vált, hogy amennyiben a törvénycsomagot az eredeti formájában fogadják el, a Fidesz körül elfogyhat a levegő az EPP-ben.
A Velencei Bizottság előzetes állásfoglalásában a 25 százalékos büntetőadót és a regisztrációs kötelezettséget nevezte meg a két legaggályosabb pontnak, így ezeket május végén a kormány végül kihúzta a törvénycsomagból, igaz, benne maradt még így is az a passzus, amelyik önálló büntetőjogi tényállássá teszi az „illegális migráció elősegítését” és akár börtönnel is sújtaná azt.
Alkotmányjogászok szerint így a Stop Soros már nem fenyegeti létükben a kormány által nemkívánatosnak tartott hazai civil szervezeteket. Az érintett civilek egyikének vezetője ugyanakkor azt mondta az Új Szó munkatársának: biztos benne, hogy Orbán Viktor csak „taktikai visszavonulót fújt” a nemzetközi botrányt leszerelendő, de valamikor később, más módon ismét meg fogja próbálni ellehetetleníteni a működésüket.
A parlament kedden kezdte tárgyalni a törvényjavaslatot, igaz, azt már korábban bejelentették, hogy annak elfogadásával megvárják a Velencei Bizottság végleges állásfoglalását. Egy fideszes EP-képviselő ugyanakkor azt mondta lapunk munkatársának, biztos benne, hogy ebben a formában a Velencei Bizottság „már nem talál fogást a Stop Soroson”.
A parlamenti vitában Kósa Lajos a Fidesz részéről valamint Kontrát Károly, a belügyminisztérium államtitkára lényegében ugyanazzal indokolta a Stop Soros elfogadásának szükségességét: az érintett civil szervezetek nemcsak a valóban háború elől menekülőket segítik, hanem a gazdasági bevándorlókat is. A kormány és a Fidesz szerint nem ebben a formában kell ezeket az embereket segíteni, hanem „helybe vinni a segítséget, hogy ne legyen indok az elmenekülésre”.
Az ellenzék részéről Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, a törvény annyira pongyolán fogalmaz, hogy még a valóban jó szándékú tájékoztatást végző szervezeteket – például azokat, amelyek a betartandó jogszabályokat ismerteti a menedékkérőkkel – is büntetni lehetne, például a szeretetszolgálatokat, így elfogadhatatlan. Molnár Zsolt, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a kormány megtévesztette a választókat az átírt Stop Sorossal, a tervezett büntetőjogi módosításra pedig azért semmi szükség, mert egyrészt betarthatatlan, másrészt az 50-es éveket idézi.
Kósa András
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
