Stop Beneš: az államfőhöz fordul az elkobzások kapcsán a Magyar Szövetség Tokár Géza2025. 06. 03., k – 12:36
Sajtótájékoztatót tartott a Magyar Szövetség a Beneš-dekrétumok kapcsán. A párt az Országos Tanács Kassán elfogadott pontjaira és Peter Pellegrini múltbéli kijelentéseire hivatkozva szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a jogsértő, vagyonvesztéssel járó dekrétumokra – melyek ma is aktuálisak.
A dekrétumok a közelmúltban két fejlemény kapcsán is előtérbe kerültek. Miután Peter Pellegrini államfő megnevezte új nemzetiségi tanácsadóját, Forró Krisztiánt, döntés született arról is, hogy az elnöki irodán belül létrejön egy, a dekrétumokkal foglalkozó munkacsoport. A legutóbbi Országos Tanácsát Kassán, a dekrétumok kihirdetésének nyolcvanadik évfordulóján tartó Magyar Szövetség a zárónyilatkozata tizenharmadik pontjában szintén a kollektív bűnösség elvének eltörlését jelölte meg céljaként. A párt szerint azonnal le kell állítani a Beneš-dekrétumok alapján történő földelkobzásokat és azok törvényi hátterét, ahogy a diszkriminatív és anakronisztikus kollektív bűnösség elvét is végleg meg kell szüntetni.
Gubík: nem történelmi dokumentum
A témában Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke és Bugár Viktor jogász tartottak sajtótájékoztatót Pozsonyban. Gubík elmondása szerint Peter Pellegrini a nyilatkozatai alapján hajlandóságot mutat arra, hogy foglalkozzon az elnöki dekrétumok kérdésével.
Gubík a kollektív bűnösség elvén alapuló, a magyar és német nemzetiséget is kollektívan megbélyegző tizenhárom rendeletet a cseh és szlovák jogrend fekete foltjának nevezte. A politikus kifejtette, hogy a hasonló jogszabályok nem lehetnek a szlovákiai jogrend részei.
A Magyar Szövetség elnöke felhívta a figyelmet, hogy bár gyakran történelminek mondott jogszabálycsomagról beszélünk, a távolabbi és a közelmúlt elkobzási eljárásai, amelyek évtizedek távlatából is megrövidítik az örökösöket, mutatják, hogy nagyon is élnek a rendelkezések. „A magyar családba születő csecsemő háborús bűnösként születik meg” – fogalmazott Gubík, aki szerint nem véletlen, hogy az Országos Tanács kassai ülésén a dekrétumok múltba történő száműzését is célul tűzték ki.
Kapcsolódó cikkünk Pozsony |
Az állam a végsőkig elmegy, hogy a pozsonyi autópálya-körgyűrű alatti értékes telkeket a Beneš-dekrétumok alapján kiadott vagyonelkobzási döntésre hivatkozva megszerezze. A Legfelsőbb Bíróságra vitték az ügyet, hogy a magyarok és a németek kollektív bűnössége alapján, a 40-es években kiadott konfiskációs határozatot érvényesítsék. Mindezt annak ellenére, hogy első és másodfokon a törvényszék az örökösöknek ítélte az ingatlanokat.
Az államot képviselő Szlovák Földalap (Slovenský pozemkový fond, SPF) rendkívüli jogorvoslati lehetőséggel, ún. felülvizsgálati kérelemmel fordult a Legfelsőbb Bírósághoz, hogy érvényesíteni tudja azt a vagyonelkobzási határozatot, amit a második világháború után, a Beneš-dekrétumok alapján állítottak ki egy bizonyos Wenhardt Gyulára. A pert a földalap indította a férfi örökösei ellen, hogy állami tulajdonba vegye a fővárost elkerülő autópálya-körgyűrű, a D4/R7-es autópálya alatti, több százezer euró értékű ingatlanokat, amelyek Vereknye városrész közigazgatási területén találhatóak. Ahogy arról beszámoltunk, elsőfokon a Pozsonyi II. Járásbíróság még 2022 végén elutasította a földalap keresetét, hiszen az elmúlt évtizedekben több jogi aktus is történt, amelyek a mostani örökösök tulajdonjogát igazolták. Ezeket visszamenőleg akarta megkérdőjelezni a földalap. Az SPF képviselője mindössze az egykori tulajdonos vezetékneve alapján is próbált azzal érvelni, hogy az illető, Wenhardt Gyula német volt, így a negyvenes évek második felében biztosan el kellett kobozniuk a tulajdonát. A kérdéses telkeket örökül hagyó Wenhardt azonban magyar nemzetiségű volt.
A végsőkig mennek
Az SPF az ügyben fellebbezett, de a másodfokon eljáró Pozsonyi Kerületi Bíróság idén február végén helybenhagyta az elsőfokú törvényszék döntését, vagyis az örökösöknek adott igazat. Az ítélet indoklásában azt írják, a földalap által bemutatott konfiskációs határozaton csak a Wenhardt Gyula név szerepel, ami nem alkalmas az örökösök felmenőjének beazonosítására. Így a vagyonelkobzási határozat érvénytelen. Az ítéletben a továbbiakban a bíróság azzal is érvel, hogy az állami szerveknek több mint hetven év állt rendelkezésére arra, hogy az állam tulajdonjogát érvényesítsék, de nem éltek ezzel. „Ezért az alperesek jogbiztonságába való megengedhetetlen beavatkozásról lenne szó” – fogalmaz a bíróság az örökösök jogaira vonatkozóan. Az örökösök ügyvédje, Tomáš Plank azonban arról tájékoztatott minket, hogy a földalap révén az állam néhány hete a Legfelsőbb Bírósághoz fordult az ügyben. „Ott valószínűleg egy évig fog tartani, míg döntés születik” – véli Plank.
Egy hosszú történet
A Wenhardt Gyula egykori vereknyei lakos birtokaival kapcsolatos ügy közvetlenül a második világháború után kezdődött. Ekkor erre a névre konfiskációs határozatot adtak ki mindössze az alapján, hogy az illető magyarnak vagy németnek vallotta magát. A földalap által bemutatott határozaton azonban csak a Wenhardt Gyula név szerepel, nincs ott sem a születési dátuma, sem a lakhelye, így ez alapján nem állapítható meg, pontosan kire adták ki a döntést. Nem kizárt, hogy az akkori szokásoknak megfelelően az adott vezeték- és keresztnevet több személy is viselte ugyanabban a községben. Az örökösök jogi képviselője azt állítja, a vereknyei férfi soha nem kapta kézhez a konfiskációs határozatot. Wenhardt földjei esetében sosem jegyezték be az államot az ingatlanok tulajdonosaként, a telekkönyvben továbbra is az ő nevén szerepeltek az ingatlanok. 1949-ben aztán a csehszlovák vezetés a mezőgazdaság kollektivizációja, a termelőszövetkezetek létrejötte mellett döntött, ezért gyakorlatilag a rendszerváltásig nem játszott szerepet, ki volt az egyes földterületek valódi tulajdonosa. 1989 után azonban megindult a kollektivizált vagyon újbóli magántulajdonba adása.
A pártállami rendszer bukása után az állam megpróbálta beazonosítani az egykori tulajdonosokat. A korabeli földtulajdonosok leszármazottai pedig fokozatosan hozzájutottak azokhoz az ingatlanokhoz, amelyeket felmenőik rájuk hagytak. Wenhardt unokái 2017-re folytatták le a nagyapjuk által örökül hagyott birtokok hagyatéki tárgyalását, tulajdonba vették azokat, kifizették az eljárási költségeket és azóta a tulajdonjoggal járó ingatlanadót is fizetniük kell. A földalap ez után adta be azt a bírósági keresetet, amelyben a Beneš-dekrétumokra hivatkozva vitatni kezdte az örökösök tulajdonjogát.
Bugár: véget kell vetni a vagyonelkobzásnak
A dekrétumokból egy konkrétan érinti az emberek életét, a vagyonelkobzásról szóló rendelkezések – mutatott rá a múltban a sajtót is megjárt eseteket előhozva Bugár Viktor jogász. Elmondása szerint a dekrétumok nem nevezhetők historikus iratoknak, hiszen jelenleg is zajlanak tulajdonjog-változások a korábban kiadott elkobzási határozatok alapján a kataszteri nyilvántartásban. Bugár szerint főként az ismeretlen tulajdonban levő mezőgazdasági földek tulajdonjogáról van szó.
A Magyar Szövetségnek a Szlovák Földalap megerősítette, hogy nem csak 2018– 2022 között, hanem az ideiglenes leállítást követő átmeneti időszak után, 2023 és 2024 között is történtek hasonló eljárások. A Szlovák Földalap az állam képviselőjeként különböző eljárások keretében, például az autópálya-építések során kutatja az érintett területek tulajdonosait, és ha a kataszteri adatokban szereplő tulajdonosok neve egyezik a korábbi elkobzási határozatokban szereplő névvel, érvényesíthetik a nyolcvan éve született kisajátításról szóló döntést.
„Ez nincs összhangban a szlovákiai jogrenddel, az elkobzási határozatok nem írathatók be a nyilvántartásba” – jelentette ki Bugár, aki úgy véli, az érintett ingatlanok értéke néhány száz millió euró környékén mozoghat.
Gubík szerint a párt nyomást szeretne gyakorolni az államfőre és a szlovák közvéleményre is annak érdekében, hogy foglalkozzanak a témával és tudatosítsák a súlyosságát. A párt a közbeszéd elindítása mellett idővel egy jogszabály-tervezetet is előkészítene, amely megoldaná a kérdést. A sértettek szimbolikus és gyakorlati kárpótlását is elképzelhetőnek tartanák.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
