A május 4. és 10. között zajló Gizella Napokra a Veszprémi Érsekség idén különösen gazdag programkínálattal készült. Vezetett várséta keretében ismerhetjük meg több helyszín mellett a Gizella-kápolnát is, ahol az érdeklődők még egy sárkánnyal is találkozhatnak.
A Gizella-kápolnába belépve a látogató tekintete ösztönösen a falak felé fordul. A freskók ritmusa követhető, a tér arányai tiszták. Néhány másodperc után azonban érdemes felfelé nézni. A boltozat közelében, a kőbordák találkozásánál egy apró, faragott részlet bukkan elő: egy sárkányalak. Nem látványosságként kiemelve, nem külön megvilágítva. A helye ott van, ahol a középkori mester elképzelte, a szerkezet csúcsán.
A zárókő a bordás boltozat egyik legfontosabb eleme. Itt futnak össze az íves bordák, itt rögzül a szerkezet. A középkori építészetben ez a pont egyszerre volt statikai és vizuális fókusz. A kápolna esetében a helyzet különösen izgalmas: a 18. századi átépítések során a középkori kőfaragványok egy részét megőrizték és újra beépítették, emiatt ma olyan faragott elemek is láthatók, amelyek eredeti helyzete eltérhetett a jelenlegitől. Egyetlen kő több korszak döntéseit hordozza.
De mit keres egy sárkány egy kápolnában?
A középkori templomok díszítése nem szűkült vallási jelképek egyetlen típusára. A kőfaragványokon gyakran jelennek meg állatalakok, kevert lények, növényi motívumok és geometrikus formák. A sárkány a korszak képi gondolkodásában több jelentést hordozott. Megjelenhetett a gonosz jelképeként, a rendezetlen erők formájaként vagy a teremtett világ különös lényeinek egyikeként. Ezek az alakok nem különálló díszítőelemek voltak, hanem egy tágabb vizuális rendszer részei. A Gizella-kápolna sárkányos faragványa ebbe a rendszerbe illeszkedik. A helye, mérete és kidolgozása alapján a kőfaragó műhely gondolkodását tükrözi: a szerkezet csúcsán egy olyan motívum jelenik meg, amely egyszerre hordoz jelentést és formát. A sárkány nem uralja a teret, mégis megtalálja a nézőt. Aki észreveszi, annak a kápolna már nemcsak freskók és falak együttese, hanem egy gondosan felépített középkori kép, ahol minden elemnek helye és szerepe van.
A május 9-én, 17 órakor induló „Fény és áhítat sétája” – amely során az érseki palotát és a Gizella-kápolnát lehet megtekinteni – ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A részletek és a regisztrációs link IDE kattintva érhetőek el.
A Gizella Napok programjairól IDE kattintva tájékozódhatnak, vezetett vársétára pedig a helyszín kiválasztásával ITT lehet jelentkezni.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
