Elégedett vagyok. Hülyeferi és bandája ma előadást tartott a Bem téren. Jó volt hallani az elégedett kisebbséget, amely szorgosan, mint a mesebeli hangya igyekszik kormányt buktatni. Olyan érzésem volt, mint amikor a halálraítéltek az élet szépségeiről és a jövő terveiről beszélgetnek a siralomházban. Illetve nem is. Inkább, amikor a hülyék a bolondház kerítésén belül röhögnek a kint sétálókon, mert bizonyosak abban, hogy azok a hülyék.
Ám, a dolog korántsem ennyire vicces. Ebből a genetikai hulladékból nem ezer, de egy is sok. Ugyanis a fertőzésveszély fennáll. Mint a várfalakon bedobált pestises hullák, úgy hordozzák magukban ezek is a halált. Igaz, ők is beledöglenek, ha hülyeferi és újhülye szavaira onanizálnak, mert hülyeferi és újhülye elfelejtette mondani, hogy ha kormánybuktatásuk sikerülne, akkor jönnek a nagyfarkúak és kegyetlenül megakadályozzák a további onanizálást. Ők ugyanis tettleg fogják kielégíteni a liberális-szocialista söpredéket, lányostul, anyástul, Feristül. És azt is elfelejtette mondani a hülyeferi, hogy a 167 milliárdot, amit elsíboltak a 4-es metró költségeiből, azt sem ennek a tömegnek a nyugdíjalapjába tették. És a kormánynegyed remek épületeiről sem volt szó a tüntetésen, amely egy kiváló grund lett végül, és 40 milliárd rénusi forintba került.
A jelenlévő tömeg, azaz a „demosz”, már otthon van és csomagol keddre. Egy kis szalonnát a Petőfi összesbe vagy a galádul „felszámolt” népszabadság utolsó számába, meg egy kis kenyeret, és hagymát. A hülyeferi meg majd ad hozzá páleszt, meg bort, akinek pedig más kell, annak ingyen tű is jár keddtől a Kossuth téren. Fű meg nő elég… a Momentumosok majd kiosztják.
Mi meg? Mi is pakolunk lassan. Mert abban az országban, ahol büntetlenül lehet a rend ellen uszítani, a miniszterelnököt és mindenkit, aki nem ehhez a söpredékhez tartozik, lehet ordenáré módon szidni, ahol az utcára lehet hívni a demokratikusan választott kormány és parlament, valamint e választáson részt vevő magyar polgárok ellen a söpredéket, ott bizony mi magyar választók, nemzetben és nem hazaárulásban gondolkodók sem vagyunk biztonságban. Mert én speciel arra szavaztam, hogy békében és ezektől mentesen élhessek, magyarként, keresztényként, egy olyan országban, ahol a fennálló rendszer és kormány szavatolja a biztonságomat, a békémet, a rendet. Tehát, ha ezért a tüntetésen elhangzott beszédért a hülyeferit nem vonják felelősségre, akkor bizony a hülyeferi és csapata nagyobb biztonságban van úgy jogilag, és de facto, mint a magyar keresztény választópolgár. Nemde? A demokráciázás engem ugyanis nem elégít ki. Tekintve, hogy olyan nincs is. Mert ha van, az sem az, ha hülyeferi még szabadlábon lehet.
Ha tehát, a mai nap után minden marad a régiben, s ha keddtől kezdve ez a hazaáruló banda áldozatként kiviszi a tömeget – és ott tartja –, hivatkozván Mubarak, Milosevics megbuktatására, de kihagyva Majdant… pedig ez a lényege annak, amit tervez, akkor kezdem rosszul érezni magam Magyarországon.
Ha ugyanis a nép venné kezébe a rendcsinálást, abból baj lehet. Máris ok volna egy ENSZ különítmény beutaztatására. Ha hagyjuk őket, akkor minket néznek hülyének, s mi alaposan megalázva kulloghatunk ki az országból. Tehát a megoldás, végre törvényesen a karhatalommal rendet tétetni. Mert a hazaárulók, hazaárulás melletti tüntetése nekem nem fér bele az április 8-iki döntésembe, a szavazatomba, a meggyőződésembe.
Úgyhogy, szalonna, kenyér és hagyma… és valami másik irány. Mert bízhatom én mindenben és mindenkiben, a választások előtti és utáni szép szavakban, az unió májusi lépésváltásában, a szebb jövőben… de a tények nem nagyon bíztatóak, ha a csőcseléket hívják büntetlenül egy „demokratikusnak” nevezett országban az utcára. Mert láttunk mi már Lenin-fiúkat grasszálni és gyilkolni 19-ben, láttunk lefüggönyözött autókban félholtra vert magyarokat, s láttuk november 4-én az esztergomi érseket loholni az USA nagykövetsége felé… és nem vagyok kíváncsi ezekre a pillanatokra – ismét.
Tehát: – mint hülyeferi ama október 23-án, mi is tegyünk rendet végre, hogy ne érezzem túlzottan átverve magam. Mert most igen szar hangulatom van, a délutáni szeánszot, és az ott elhangzott beszédeket látva, hallva. S nem az elenyésző ostoba tömeg és a campus hungaricus olajpadlós kocsmáinak stílusát idéző beszédek miatt… hanem a saját, tehetetlen ostobaságunk láttán…
Hungary First
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
