Ott volt az 1918-as turócszentmártoni deklaráció megszületésénél, első verseskötetét az önálló Csehszlovákia dicsőítésének szentelte, mégis élete végéig a magyar költészet egyik legnagyobb rajongója maradt. Ahogy Hviezdoslav és Beniak, első verseit ő is magyarul írta, s bár gyorsan áttért az anyanyelvére, később sem hanyagolta el a magyart, titkos feljegyzéseit is magyarul követte el, sőt Anthológia szlovák költőkből címmel egy kötetnyi szlovák költőt fordított le magyar nyelvre, ha már ezt a gesztust a másik fél nem tette meg. A 70 éve elhunyt Štefan Krčméry valószínűleg nem vette s ma sem venné zokon, ha Krcsméry Istvánként szólítanák meg. A csehszlovák államalapítás után jó másfél évtizedig ő volt a szlovák irodalom és kultúra szinte egyszemélyes mindenese, mígnem elborult elmével elmegyógyintézetben végezte.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
