Spekulációs műveletek rontják a forint árfolyamát

Spekulációs műveletek rontják a forint árfolyamát

A magyar nemzeti tőkésosztály van annyira tőkeerős és felelősségteljes, hogy a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében a kormánnyal közösen és közvetlenül vegyen részt, és ne üzengetések formájában történjen ez meg – javasolja Lentner Csaba.

Lentner Csaba közgazdász professzor  – MH/Hegedüs Róbert

„Magyarország a szankciós politikának nem kíván eleget tenni, mind a gazdaságban, mind a társadalmi ügyekben önálló, konzervatív, keresztény vonalvezetést visz. Ez Brüsszelnek nem tetszik, s az ottani politikai döntéshozók mögött pedig olyan pénzügyi körök állnak, melyek kihasználják a helyzetet” – mondta el a Magyar Hírlapnak adott interjúban Lentner Csaba közgazdász-professzor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem tanára

– Hogyan értékeli a kormány válságkezelését?

– Hősiesen küzd. A magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a lakosságra és a kisvállalati szektorra nehezedő terhek ne emelkedjenek. A rezsiszabályozással, az élelmiszerár-szabályozással, a kis- és középvállalkozások felé a kamatstoppal, a beruházási támogatásokkal, a gyármentő programokkal, az ágazati bértámogatásokkal elejét akarja annak venni, hogy a munkanélküliség emelkedjen. A kedvező folyamatok ellenére a válságkezelés vonatkozásában határozottabb lépésekre van szükség, egyrészt a hatósági árszabályozásba vont élelmiszerek legszélesebb körének megteremtése mellett kifejezetten fontosnak érzem, hogy az eddigi érdekegyeztetési folyamatokon változtatni kell.

– Mit javasol az érdekegyeztetés javulásának érdekében?

– Csatába hívom a nemzeti tőkésosztályt! Az üzleti köröknek erősebben és közvetlenebb módon kell megjelenniük a gazdaságpolitikai döntésekben. Az a kereskedelmi és iparkamarai érdekegyeztetési rendszer, mely az elmúlt években működött, különösen a válság alatt meglehetősen sokat veszített hatékonyságából. A magyar nemzeti tőkésosztály van annyira tőkeerős és felelősségteljes, hogy a gazdaságpolitikai döntések előkészítésében a kormánnyal közösen és közvetlenül vegyen részt, és ne üzengetések formájában történjen ez meg. A másik pedig, hogy az elmúlt években a katatörvény szabályozása kapcsán meglehetősen disszonáns állapotok keletkeztek azzal, hogy lényegében pont a kamara kezdeményezte és támogatta a törvény mindenféle átmenet és hatékony egyeztetés nélküli felszámolását.

– Lehetett volna másként?

– A nemzeti tőkésosztály jól átlátja a gazdaság helyzetét, valamint a GDP-nek az alapvető részét már nem feltétlen a multinacionális cégek adják, hanem a magyar vállalkozások, az üzleti szektorban, a közbeszerzések piacán, az állami beruházások területén. Helyi értékén kell most már kezelni őket, hiszen ott vannak az energetikában, erőművekben, médiában, bankokban, a biztosítási szektorban, a mezőgazdaságban és számos területen, így ideje, hogy a gazdaságpolitikai érdekegyeztetés szintet lépjen hazánkban.

– A válságkezelés tekintetében mit értékel pozitívan?

– A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium között egészséges és építő párbeszéd kezdődött. Nagyon fontosnak érzem, hogy Magyarországon a válságintézkedéseknek ne csak a kivitelezési módja, hanem annak a kommunikációja is jó legyen. Mindkét fél abban érdekelt, hogy a forint árfolyama stabilizálódjon, a magyar gazdaság működjön.

– A jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjét elfogadhatónak tartja?

– A Magyar Nemzeti Bank aktív monetáris politikát folytat. A jegybank alaposan kivette a részét abban, hogy az előző évtized Magyarország elmúlt száz évének legsikeresebb időszaka legyen a növekedési hitelprogrammal, a kamatszabályozással, az államadósság-finanszírozással. Sokat tett azért, hogy az elmúlt évtizedben egyensúly és növekedés jellemezze a magyar gazdaságot és egy prosperáló, dinamikus felzárkózási folyamat induljon el. A válság a Magyar Nemzeti Bankot is új helyzetbe tette. A kamatpolitikára helyezte a hangsúlyt a jegybanki alapkamat emelésével, ami jelenleg tizenhárom százalék. Az egészen biztos, hogy ami alapkamatban lehetséges, azt a jegybank megtette.

Hírdetés

– Mi az alapkamat jellemzője?

– Az alapkamat feladata, hogy a kereskedelmi bankok által adható hitelek kamatszázalékának kialakításában kulcsszerepet töltsön be. Ha emelkedik a jegybanki alapkamat, akkor emelkedni fognak a kereskedelmi banki hitelek és az állampapírpiaci referenciahozamok is. Az államadósság finanszírozásra az állam állampapírokat bocsát ki, melyeket úgy áraz be, hogy az alapkamat ezeknek a meghatározó kiindulási pontja.

– Meddig emelheti a Magyar Nemzeti Bank az alapkamatot?

– Nagyon helyesen jelentette be a jegybank, hogy a tizenhárom százalék körüli szintnél megáll, hiszen ezzel azt fejezi ki, a kezében tartja a folyamatokat, nem akarja tovább drágítani a lakossági hiteleket. Mindemellett szerintem a kereskedelmi bankoknak is önmérsékletet kell tanúsítaniuk a hitelek átárazásával kapcsolatban. Ne a lakosságon akarjanak most nyerészkedni, úgy, hogy durván átárazzák a termékeiket. A tizenhárom százalék megtartásának az a lényege, hogy az állampapírpiacon is lehetőség van a kamatemelésekre.

– Miért van szükség egész pontosan erre a lépésre?

– Az alapkamattal érhető el, hogy vonzó legyen az állampapír mind a belföldi, mind a külföldi befektetői bázis részére. Egyértelműen az eltökéltséget és a válságkezelésben a magabiztosságot mutatja a lépés, hogy tizenhárom százaléknál stopot mond a Nemzeti Bank. Viszont a másik jegybanki eszköznél, a kamatfolyosónál a jegybank felemelte a jegybanknál elhelyezhető pénzek kamatát. Ezzel azt akarja elérni, hogy a kereskedelmi bankok a náluk levő pénzt ne hitelezzék ki, vagyis ne növeljék a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, mert az inflációnak az az egyik fő oka, hogy túl sok pénz van a gazdaságban. Vagyis a gazdaságot most hűteni kell, s nem pedig tovább fűteni. A makrogazdasági folyamatok stabilizálása érdekében az MNB úgy döntött, hogy az egynapos betéteket huszonöt százalékon fogadja be, mellyel kicsapatja, kivonja a fölösleges pénzt a forgalomból, így érdekeltté teszi a kereskedelmi bankokat, hogy bevigyék a szabad likviditásukat a Magyar Nemzeti Bankba. A kötelező tartalékráta megemelésével pedig azt is eléri, hogy kevesebb pénzt tudjon kihitelezni a kereskedelmi bank, de utána, a banknál tartalékba helyezett forrásokért jó kamatot fizet az MNB.

– Más pénzpiaci termékekre is igaz az emelkedés?

– Nemcsak a hitelek árazódnak át mostanában, hanem a betétek is. A betéti kamatok az elmúlt időszakban egy százalékkal nőttek. A jelenlegi átlagos lakossági betétkamat 7,21 százalékos. A korábbiakhoz képest ez jelentős elmozdulás, mint ahogy a 12 százalék körüli kamatszintre emelkedő állampapírpiaci konstrukciók is jó befektetésnek minősülnek.

– A korábbi adatokhoz mérten most jóval nagyobb volt a külkereskedelmi hiány.

– A problémát alapvetően onnan kezdeném, hogy hazánk külgazdaságilag nyitott ország, ami azt jelenti, hogy magas az exportnak és magas az importnak az aránya a GDP-ben. Magyarország az elmúlt években nagyon sikeres külgazdasági kapcsolatokat épített ki Oroszországgal, főleg az energiaszállítás tekintetében. Hazánk diszkont áron kapja az orosz olajat. Ez harminc százalékkal kedvezőbb árat jelent a világpiaci árnál.

– A kormány kedvező intézkedései ellenére mégis többet fizet az ország az energiáért és más importált termékekért. Mire vezethető ez vissza?

– Megtámadták a forintot. A háború leple alatt, 2022 februárjától a magyar forint folyamatosan támadás alatt áll, a közép-európai térségben nálunk romlott a nemzeti fizetőeszköz értéke a legtöbbet. Ez semmiféle gazdasági okkal nem támasztható alá. A spekulációs műveletek jelentősen rontják a forint árfolyamát. Egységnyi behozatal, akár energiából, akár élelmiszerből egyre többe kerül, több forintot kell átváltani, hogy dollárban és euróban tudjuk rendezni a számlát. Így természetesen drágul a Magyarországra behozott termékek ára is, ami beépül a termelési költségekbe, s ez bizony tolja felfelé az infláció mértékét. Hiszen az infláció éppen a termékek és szolgáltatásának áremelkedésében érhető tetten.

– Mi az célja a forint elleni spekulációnak?

– Emögött egyrészt az húzódik meg, hogy hazánk nem konvencionális gazdaság- és társadalompolitikát folytat. A brüsszeli elvárásoknak, főleg az Oroszországgal szembeni szankciós politikának nem kíván eleget tenni. Mind a gazdaságban, mind a társadalompolitikában önálló, konzervatív, keresztény vonalvezetést visz. Ez Brüsszelnek nem tetszik, s az ottani politikai döntéshozók mögött pedig olyan pénzügyi körök állnak, melyek kihasználják azt a helyzetet, hogy Magyarország meg van szorulva, s így a forint elleni támadások folyamatosak. Mint minden uniós országnak, nekünk is szükségünk lenne az újjáépítési és rezilienciaalap forrásaira, melyeket visszatartanak tőlünk. Nem veszünk több olajat, nem hozunk be semmiből többet, de az, hogy hetven forintot romlott a forint árfolyama néhány hónap alatt, a külkereskedelmi mérlegünket erősen megtépázta. A magyar külkereskedelmi mérlegnek a pozitívuma 2017-ben tízmilliárd euró volt. Jelenleg a hiányunk hatezer. Tehát itt van az elmúlt öt év alatt egy tizenhatmilliárd eurós kilengése a magyar külkereskedelmi mérlegnek. Ez kifejezetten a háborúnak és a forint elleni támadásoknak tudható be. Ez okoz inflációt. Többet kell fizessünk a forintromlás következtében a behozott áruért, ezért beszélünk háborús inflációról.

– A baloldali ellenzék folyamatosan a kormány ellen kampányol, a brüsszeli döntéshozókat a támogatások elvonásáról győzködi. Miért?

– Nemzetgazdasági és össztársadalmi érdek, hogy Magyarország mint európai uniós tagállam, mint jelentős összegeket a közös költségvetésbe befizető, hozzájusson a neki járó támogatásokhoz. Az a magyar politikai erő, amely ennek az ellenkezőjét akarja elérni, szemben áll a magyar társadalommal.

Viland Gabriella


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »