80 évvel ezelőtt, 1944. november 27-én tartóztatta le a nyilas hatalom Mindszenty József veszprémi püspököt, közvetlen munkatársait és a védelmére siető kispapokat. Erdő Péter bíboros, prímás erre emlékezve a Veszprémi Törvényszék épületében tartott előadást, majd megnyitotta a Várbörtön Látogatóközpont kamarakiállítását, amely a hercegprímás életét, egyházi és közéleti tevékenységét mutatja be.
Udvardy György érsek még márciusban hirdette meg a Mindszenty 80 évet.
Mindszenty József egykori veszprémi püspök működésének középpontjában az engesztelés állt, amely a bűn enyhítését, az isteni igazságosság helyreállítását szolgálja – hangsúlyozta Erdő Péter bíboros, prímás a Mindszenty József 80 évvel ezelőtti letartóztatásának emlékére szervezett eseményen és kiállításmegnyitón az egykori börtönkápolna szentélyében.
Elsőként Takáts István általános érseki helynök köszöntötte az egybegyűlteket. „Mindszenty József veszprémi püspöksége mindössze tizennyolc hónapig tartott, ám ez minden nehézség ellenére nagyon tevékeny időszak volt – emlékeztetett. – A mai találkozó apropója, hogy 1944. november 27-én a nyilasok letartóztatták őt, majd nem sokkal később még 26 kispapot és papot vele együtt. Tudjuk, hogy ennek előzménye egy memorandum, a Dunántúli Főpapok Memoranduma volt, amelyet Mindszenty József veszprémi püspök Apor Vilmos győri püspökkel, Shvoy Lajos székesfehérvári püspökkel és Kelemen Krizosztom pannonhalmi bencés főapáttal adott ki. A dokumentum arra szólította fel az akkori miniszterelnököt, hogy az ország pusztítását kerülje el, illetve tiltakozott a zsidóüldözés ellen is. Végül (Mindszentyt) nem ezzel az indokkal, de letartóztatták és fogva tartották. Az ő helytállása, a vele történtekre való emlékezés az, ami minket most egybe szólított” – fogalmazott Takáts István.
Némethné Szent-Gály Edit, a Veszprémi Törvényszék elnöke felidézte a törvényszék történetét, és elmondta, hogy a Laczkó Dezső Múzeummal, valamint az Európa Kulturális Fővárosa programmal együttműködve alakították ki a -3. szinten a börtönmúzeumot, valamint az érsekséggel közösen a Mindszenty emlékhelyet.
Ezt követően Udvardy György veszprémi érsek köszönetet mondott azoknak, akik segítséget nyújtottak az emlékhely kialakításában és az emlékév eddigi lebonyolításában.
A meghívott előadó az eseményen Erdő Péter bíboros, prímás volt, aki előadásában arról beszélt, hogy Mindszenty József lelkisége és engesztelő tevékenysége a vallási és politikai szerepvállalásban egyaránt meghatározó volt. Alakját gyakran egyoldalúan mutatják be – idealizált hősként vagy az adott kor valóságától elszakadt politikusként. A valós kép megértéséhez azonban lelki motivációit és engesztelő lelkületét kell megvizsgálni.
Mindszenty működésének középpontjában az engesztelés áll, amely a bűn enyhítését, az isteni igazságosság helyreállítását szolgálja. Ez a keresztény hitben Jézus Krisztus keresztáldozatán alapul, és a hívők életében imádság, bűnbánat és jócselekedetek formájában nyilvánul meg – hangsúlyozta a bíboros.
Előadásában kitért arra is, hogy Mindszenty a magyar engesztelő mozgalmak vezető alakjaként tevékenykedett, különösen Szűz Mária és Jézus Szíve tiszteletéhez kapcsolódva. Fatima szellemiségét és a világegyház hasonló kezdeményezéseit is következetesen beépítette munkájába. Körleveleiben és pásztorleveleiben gyakorlati tanácsokat adott az engesztelés megvalósítására, például szentségimádások, szentmisék, rózsafüzér-imádságok, triduumok és engesztelő körmenetek szervezésére. Mindszenty lelki végrendelete mély alázatról, megbocsátásról és bocsánatkérésről tanúskodik. Kiemelte, hogy az engesztelés alapja a kegyelem állapotában való élet, és a hívők felelőssége a bűn enyhítése.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa Zrt. vezérigazgatója az előadás után elmondta, hogy a Veszprémi Várbörtön kétszáz éven át, 2003-ig működött. Falai Magyarország és Veszprém város történelmének tanúi.
„Az ember a rács mögött című kiállítás nem csupán a várbörtön történetére, a hajdanán itt raboskodó híres vagy hírhedt rabokra fókuszál, vagy a történelmünkben betöltött szerepükre, hanem a bűnről, a büntetésről, magáról a börtönről beszél. Veszprémi és általános történeteken keresztül betekintést kapunk a társadalmunkat meghatározó, ám mégis a mai napig legendákkal, tévhitekkel és titkokkal övezett zárt világba. Az ember a rács mögött kiállítás a mai napon új tartalommal bővül. A várbörtön egykori kápolnájában a Veszprémi Törvényszék udvarára felvezető csigalépcső alá, az alsó terében Mindszenty József veszprémi püspök 80 évvel ezelőtti rabságának időszakára, az itt felszentelt kispapokra, a püspöknek és papjainak emberi helytállására emlékezünk” – fogalmazott a vezérigazgató.
Végül Kovács Gergely posztulátor, a Mindszenty Alapítvány vezetője felidézte, 1944. november 27-én tartóztatták le Mindszenty József püspököt a nyilas hatóságok. Rámutatott, Magyarországot nem kényszerpálya vezette a második világháborúba és a holokauszt tragédiájához. Mindszenty püspök erkölcsi kiállása és ellenállása különösen fontos üzenetet hordoz: a félelemkeltő propaganda ellenére a helyben maradást, a közösségek támogatását és az üldözöttek melletti szolidaritást választotta.
Mindszenty szociális és lelkipásztori munkája a háború alatt is példaértékű volt, miközben bátran kiállt a náci és nyilas hatalom ellen. Bár nem volt hős zsidómentő, felismerte a deportálások embertelenségét, és erről nyíltan beszélt. Az 1944-es memorandum megfogalmazása és benyújtása az értelmetlen háború ellen a legbátrabb cselekedetei közé tartozik.
A „Devictus vincit” („Legyőzetve győz”) mottójú kiállításrész bemutatja, hogyan választotta Mindszenty a fényt a sötétség helyett. Életútja arra hív, hogy életünk legsötétebb pillanataiban is a jó mellett döntsünk, és ne veszítsük el erkölcsi iránytűnket.
A Mindszenty emlékhely a Veszprémi Várbörtönben ezután Nagy Veronika múzeumigazgató, a kiállítás kurátora közreműködésével nyílt meg.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
