Korrupció, túlzott brutalitás, más szíriai lázadócsoportok vegzálása, kiábrándító életkörülmények – ezekre panaszkodtak azok a dzsihadisták, akik nem voltak hajlandóak tovább szolgálni az Iszlám Államot.
Az ICSR nevű, radikalizmussal foglalkozó kutatóintézet tanulmánya 58 Iszlám Állam-dezertőrről, illetve azok beszámolójából és motivációiból arra a következtetésre jutott, hogy a kiábrándult harcosok történeteinek segítségével el lehet rettenteni azokat az önjelölt dzsihadistákat, akik fontolgatják a csatlakozást a terrorszervezethez.
Az 58 említett ex-terrorista kétharmada 2015-ben hagyta el az Iszlám Államot. Igencsak valószínű, hogy összességében többen is dezertáltak, és talán még többen vannak azok, akik már csak félelemből maradtak a terrorszervezet kötelékében, az Iszlám Állam belső rendőrsége ugyanis már harcosok tucatjait végezte ki hasonló vádak miatt.
Mindenki mindenki ellen
Az egyik leggyakoribb panasz szerint az Iszlám Állam Szíriában nem is annyira Bassár el-Asszád rezsimje ellen lépett fel, hanem más, szunnita lázadócsoportokra „szálltak rá”, amivel a dezertőrök egyáltalán nem értettek egyet. Ismert, a közel-keleti országban korántsem egyszerű a helyzet, a kormányerők egyszerre harcolnak a demokratikusnak nevezett ellenzékkel, az al-Kaida szíriai szárnyának számító an-Nuszra Fronttal, vagy éppen az Iszlám Állammal, csakhogy ezek a frakciók egymással is rendszeresen összetűznek. Az Iszlám Állam vezetősége ráadásul folyamatosan a soraiba beférkőzött állítólagos kémekkel és árulókkal volt elfoglalva.
A dezertőrök közül sokaknak nem tetszett a civilek elleni brutalitás sem. Mint láthattuk, a terrorszervezet harcosai rendszeresen bántak különös kegyetlenséggel más vallású vagy más iszlám irányzathoz tartozó civilekkel. Az elégedetlen harcosokat állítólag azonban mégsem általánosan a kegyetlenkedés zavarta, hanem az, amikor ezt más szunnitákkal csinálták.
Mosdót pucoló indiai harcos
A korrupció és a kivételezés sem tetszett a dezertőröknek: a szíriai illetőségű harcosok panaszkodtak arra, hogy a külföldről érkező dzsihadisták jobb bánásmódban részesültek. Nem mindenki volt azonban ilyen „szerencsés” a külhoniak közül sem, nem volt ritka a bőrszín szerinti diszkrimináció, egy Indiából érkező harcost például – saját bevallása szerint – állandó wc-pucolásra kárhoztattak.
Hamar kiderült ráadásul az is, hogy a dzsihadizmus korántsem olyan vonzó életforma: luxus-árucikkekről vagy sportautókról szó sem lehet, hiába csábítottak ezzel sokakat.
Európai import
Ismert, immár több ezer muzulmán vallású, de Európában született fiatal indult el a Közel-Keletre, hogy csatlakozzon a térséget brutális eszközökkel feldúló Iszlám Államhoz. A januári párizsi merényleteket elkövető Kouachi testvérek és Amedy Coulibaly is abba a csoportba tartozott, akik katonai kiképzést kaptak a Közel-Keleten, de végül visszatértek Európába.
A szíriai polgárháború – ahol az Iszlám Állam csak az egyik frakció – 2011 óta tart, és már több mint kétszázhúszezer áldozatot követelt. A nyugat vonakodik a beavatkozástól, egyelőre csak légitámadások szintjén van jelen. A szír elnök szerint viszont a szövetségesek légitámadásai hatástalanok az Iszlám Állam egységei ellen.
Megjelent azonban a hagyományosan az Asszád-rezsim szövetségesének számító Oroszország, Moszkva már „katonai szakértőket” és vadászgépeket is küldött a közel-keleti országba.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
